Felvidék

Barbárok Kassán – Balassa Zoltán a felvidéki végvárosokról, a visszatemetett avarokról és a Márai-paradoxonról

Balassa Zoltán messze nem Kassán született, de ma közel sem találni olyan embert, aki nála kassaibb lenne. Márpedig kassainak lenni – ezt jól tudjuk Márai Sándortól – nem puszta városlakói lét, hanem különleges létforma. Mint Márai írja: „Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam.” Márai Kassájához hasonlóan Balassa Zoltán Kassája is végvárosi, de már nem magyar, annak csak mélyszórvány; hogy polgári-e a maga 230 ezresre duzzasztott lélekszámával és lakótelepi szlömösödésével, az is nagy kérdés. Ami viszont biztos, hogy Kassa és Balassa Zoltán élete jó fél évszázada elválaszthatatlan. Ahogy valaki fogalmazott: ő a „felvidéki mindenes, aki Kassa városához tartozik”. Margittai Gábor beszélgetett a helytörténésszel.

Selmecbánya a magasban

Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.

Kassa, a skizofrén város

Kassa magyarsága – alig néhány kilométerre határainktól – az egyik legveszélyeztetettebb és legdrámaibb múltú mélyszórványunk, amely napi harcot folytat azért, hogy ne tűnjön el végleg. Major Anita és Margittai Gábor dokumentumfilmje a megmaradtak tudathasadásáról, asszimiláció elleni harcáról és a város ismert és kevésbé ismert zugairól.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?

A megmaradás helyei

Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.

Ha egy nemzet megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, az újonnan létrehozott intézetük egyik fő célja annak a kérdéskörnek a kutatása, hogy „mi a magyar”.