Esemény
Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemességről Sepsiszentgyörgyön
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.
2026.
febr.
16.
18:00
Köszöntő
Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.
Hiszen minden magyarra szükség van.
Publikációk
A sötétségből a fénybe (1989–1990)
Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette.
Régi nagy magyar telek
Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.
Nélküled a panteonban
A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára szimbolikus üzenetet hordozott.
Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái
A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás külső felújítása nemrég fejeződött be.
Suboticai magyarok?
A Délvidéken, ahogy a többi elcsatolt területen is, a magyar földrajzi neveknek fontos szerepük van a helyi közösségek identitásának megőrzésében. E nevek ezen túlmenően a máshonnan, sok esetben más magyarlakta területekről odalátogatóknak is jelzik, hogy ott magyarok élnek.
Felfedező, főcserkész, indiánfőnök: Teleki Pál, Mindenszentek szülöttje
146 éve, 1879. november 1-jén született széki gróf Teleki Pál János Ede. Édesapja magyar nemesi családból származott, míg édesanyja Magyarországon élő görög család lánya volt.
1956 – Vihar előtti csönd vörös csillaggal, luxus Tátrával
A világ legszebb parlamentje és a világ egyik legtöbbet szenvedett fővárosa köszön vissza egy 1956-ban feladott levelezőlapon. A vihar előtti csendet tükrözi e felvétel, amely látszólagos egyszerűsége ellenére rengeteg mesélnivalót rejt.
A visszacsatolt Észak-Erdély időkapszulái
Idén nyolcvanöt esztendeje, hogy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély néhány évre visszatért Magyarországhoz.Projektek
Film
Kassa végveszélyben?
A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.Film
Összetartozás
Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián. A XXIV. Lakiteleki Filmszemle különdíjas alkotása.Film
Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból
Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.Podcast
A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről
Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.Események
2026.
febr.
18.
18:00
Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője
Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.
2025.
dec.
14.
18:00
Advent a kastélyban – A Hungaricus együttes és barátainak koncertje pódiumbeszélgetéssel Gödöllőn
Milyen szerepet játszhatott a Felvidék a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és összetartozás fenntartásában. Koncert és beszélgetés a Gödőllői Királyi Kastély csodálatos Barokk Színházában advent harmadik vasárnapján!
2025.
dec.
8.
17:00
Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel), Eger
Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül? Dr. Margittai Gábor előadása.
2025.
dec.
2.
18:00
A „nagy egyesülés” – az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés és a centenáriumon készült dokumentumfilm vetítése a Premier Kultcaféban
Még történelmi témákban tájékozott emberek sem feltétlenül értik, hogy Romániában miért december 1. és nem június 4. számít a legfontosabb nemzeti ünnepnek. Margittai Gábor és Major Anita filmjének vetítése és pódiumbeszélgetés a témáról.
2025.
nov.
5.
17:00
Mi a madzsar? – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig
Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazahsztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan közösségek, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Dr. Margittai Gábor vetített képes előadása az MCC veszprémi képzési központjában.Médiamegjelenések
Törököt fogtam, nem ereszt
MÖI
Cikk
2026. 02. 03.
A Magyar Összetartozás Intézete az idei téli táborban is megtisztelő feladatot vállalt: a tavalyihoz hasonlóan a nyitó nap esti rendezvényét szervezte és valósította meg. Mint a „Törököt fogtam, nem ereszt” című program felelőse, Major Anita intézetigazgató-helyettes bevezetőjében elmondta: a magyar történelmet, identitásunkat és emlékezetpolitikai viszonyainkat a középkortól egészen napjainkig alapjaiban határozza meg a törökökhöz, a mindenkori török birodalomhoz való viszony.
Advent a kastélyban – A régi Magyarország elfeledett hangszeres zenéje
MÖI
Cikk
2025. 12. 17.
Izgatott telefonhívásokra kellett válaszolnia Jánosi András kutatónak, zenésznek autóvezetés közben, amikor december 14-én, advent harmadik vasárnapján a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének gödöllői rendezvényére araszoltunk a dugóban: „Már nem tudtam regisztrálni, betelt, merjek elindulni, nem teszik ki a szűrömet a koncertről?” – kérdezték aggódva a prímást rajongói, ismerősei.
Történelmi igazságtétel kicsiben: régi fényében ragyog a szatmárnémeti Pannónia Szálló
Magyar Nemzet
Cikk
A Magyar Összetartozás Intézete izgalmas tanulmányban vizsgálta meg több régi magyar szálloda jelenét és múltját a trianoni határokon túl. Az egykori Pannóniák, Hungáriák és Koronák különböző sorsokat éltek meg. Van köztük olyan, amely sikeresen túlélte a magyartalanítást, mint a szatmárnémeti Pannónia Szálló, és van, amelyik kevésbé. A legszörnyűbb sors ugyanakkor a gyulafehérvári Hungáriának jutott, amelynek emlékét ma már csak a régi képeslapok hirdetik.
Mit adtak nekünk a románok? – December 1-én ünneplik szomszédaink Erdély és a Regát nagy egyesülését
Mandiner
Cikk
2025. 12. 01.
1918. december elsején mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély és a Kárpátokon túli román területek egyesülését. A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.
Napi jegyzet - Margittai Gábor osztotta meg gondolatait a Kossuth Rádióban
Kossuth Rádió
Rádió
2025. 11. 14.
Napi jegyzet című rovatunkban ezúttal Margittai Gábor író, filmrendező, szórványkutató, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója osztja meg gondolatait a magyar szórvány napja alkalmából.