Magyar Összetartozás Intézte

Esemény

Fantomfájdalom – Fotókiállításunk Bicskén látható

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Margittai Gábor és Major Anita fotói Bicskén június 8-ig.

2026.

máj.

17:30

Köszöntő

Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.

Hiszen minden magyarra szükség van.

Publikációk

Régi szórvány, új veszély

A régi magyar képeslapok ma nemcsak a szórványmagyarságra, de a szórványosodás veszélyeire is ráirányítják a figyelmet. És arra is, hogy korábban nem vettük elég komolyan a jeleket. Mindezen túl másfajta gondolkodásmódra is késztetnek a beláthatatlan idők hajnalán ezek a piciny nyomdatermékek.

Az összetartozás óriáslapjai

Igen különleges, ritkán felbukkanó kiadvány mutatkozott be nemrég a torockói Duna-Házban a Mesélő múlt – torockói emlékek régi könyvek lapjain című kerekasztal-beszélgetésen.

Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn

A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is.

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Nélküled a panteonban

A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára szimbolikus üzenetet hordozott.

Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái

A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás külső felújítása nemrég fejeződött be.

Projektek

Film

A hűtlen vár

Hamisítatlan gyepűvidéken, a régi Magyarország egyik legmeghökkentőbb pontján áll a nedeci sasfészek, a felvidéki Szepesség várcsodája. Bár most a lengyel–szlovák határt őrzi, minden szegletéhez magyar történelem tapad. Amikor Trianon után ez a vidék Kis-Lengyelország része lett, a csalódott Csehszlovákia szerette volna, ha lengyel vér is tapad hozzá.

Film

Összetartozás

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián. A XXIV. Lakiteleki Filmszemle különdíjas alkotása.

Film

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.

Podcast

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.

Események

2026.

ápr.

22.