Esemény

A székely atyafi esete a fél disznóval Kecskeméten

„Az élet sokkal, de sokkal boldogabb lenne, ha 80 évesen születnénk, és onnan közelítenénk fokozatosan a 18 felé” – mondotta az amerikai Mark Twain. De mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Vajon a humorérzék a közkeletű vélekedésnek megfelelően valóban a zsigereinkben van? Valóban része nemzeti identitásunknak?
2026.
ápr.
22.
17:00

Köszöntő

Mi a magyar? Ki a magyar? Mi volt és mi lesz a magyar? Évszázadok óta visszhangzanak ezek a dilemmák a honi szellemi térben – hol a nemzeti ébredést serkentve és közösségi önképünket csiszolva, hol viszálykodó, meddő vitákat gerjesztve, hol dacos önvédelmi képességeket fejlesztve. De minden dilemma, viszály, dac mögött ott áll a rendíthetetlen tény: az a nemzeti és sorsközösség a Kárpát-medencében, amely annyi balszerencse közt, kulturális és politikai függetlenségében annyiszor megtépázva, sokszor még teljes pusztulásra ítélve is megmaradt – mégis megmaradt. Hogy mi ez a makacs meg- és összetartó erő, hogy mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni, hogy ez milyen kihívásokkal, feladatokkal, veszélyhelyzetekkel jár, és hogy milyen távlatai lehetnek a korszerű nemzeti azonosságtudatnak – ezeknek a kérdéseknek a kutatására hozta létre a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét.

Hiszen minden magyarra szükség van.

Publikációk

Az összetartozás óriáslapjai

Igen különleges, ritkán felbukkanó kiadvány mutatkozott be nemrég a torockói Duna-Házban a Mesélő múlt – torockói emlékek régi könyvek lapjain című kerekasztal-beszélgetésen.

Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn

A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is.

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Nélküled a panteonban

A napokban Nyíregyházán, a háborúellenes nagygyűlésen elhangzott egy hátborzongatóan szép dal Radics Gigi és Nyerges Attila előadásában. A világhálón megjelent hozzászólásokból az derül ki, hogy a dal mondanivalója és az előadók személye sokak számára szimbolikus üzenetet hordozott.

Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái

A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás külső felújítása nemrég fejeződött be.

Suboticai magyarok?

A Délvidéken, ahogy a többi elcsatolt területen is, a magyar földrajzi neveknek fontos szerepük van a helyi közösségek identitásának megőrzésében. E nevek ezen túlmenően a máshonnan, sok esetben más magyarlakta területekről odalátogatóknak is jelzik, hogy ott magyarok élnek.

Projektek
Film

Kassa végveszélyben?

A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.
Film

Összetartozás

Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián. A XXIV. Lakiteleki Filmszemle különdíjas alkotása.
Film

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.
Podcast

A legolcsóbb élet – Molnár Tibor a balkáni halálmarsról, a szerbiai hadifogságról és az átfaragott hősi emlékművekről

Lezárható-e egy világháború, ha hősi halottainak, hadifoglyainak története még lezáratlan? Van-e esély ismertté tenni sok ezer ismeretlen katona nevét, sorsát, családtörténetét, ha a hadisírok hirtelen „átkerülnek” az egykori ellenség országába, majd lassan elenyésznek? Molnár Tibor, a délvidéki Zenta főlevéltárosa évtizedek óta kutatja az első világháború délvidéki, szerbiai vonatkozásait, járja és méri föl a látható és már láthatatlan sírkerteket – méltó emléket állítva a hazájukért hősi halált halt katonáknak. Margittai Gábor beszélgetett a kutatóval.
Események
2026.
máj.
6.
17:30

Fantomfájdalom – Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén

Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet, emberi sorsot, hősi és alávaló tetteket? Miféle mesterkedések titkolnak el vagy hamisítanak meg sorsfordító eseményeket még napjainkban is, átírva a történelmét régi tájainknak, várainknak, templomainknak? Könyvbemutató és kiállításmegnyitó Bicskén.
2026.
ápr.
14.
17:00

Hagyomány és modernitás

Akár egy ősi legendában, Kassai Lajos lovasíjászt megvadult ló ragadta el, s vitte egy eldugott zselici völgybe, ahol aztán felépítette különleges birodalmát. Ám ez volt az ő belső honfoglalásának nyitánya is.
2026.
márc.
20.
17:00

Fantomfájdalom – Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából?

Margittai Gábor új könyvének bemutatója és kerekasztal-beszélgetés
2026.
márc.
4.
17:00

Össztűz alatt a kárpátaljai magyarság megmaradása

Pódiumbeszélgetés Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású József Attila-díjas írónővel Egerben
2026.
febr.
18.
18:00

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője Csíkszeredában

Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.
Médiamegjelenések

Gyógyulás a fantomfájdalomból

Magyar Nemzet
Cikk
Szerfelett őszinte, és minden oldala egy-egy emlékezetpolitikai felkiáltójel. Ez lehetne Margittai Gábor legújabb kötetének, a Fantomfájdalomnak a rövid sommázata. Balázs D. Attila recenziója.

A Tátra magyarjai

Magyar Krónika
Video
Az MCC Magyar Összetartozás Intézete és a Magyar Krónika együttműködésének gyümölcse Magna Hungaria című sorozatunk. Az első részben olyan helyet mutatunk be a kronika.hu-n, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.

A Fantomfájdalom az MTV Agenda című műsorában

M5
Video
Hogyan lehetnek nemzeti emlékezetünkben akkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el történelmet és emberi sorsokat? Erre a kérdésre keresi a választ tegnap bemutatott kötetében Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója.

A horvátországi magyarság jelene és jövője

MÖI
Cikk
2026. február 27-én ismerkedési esttel vette kezdetét az MCC pécsi képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett háromnapos, A horvátországi magyarság jelene és jövője című Tavaszi Akadémia Hétvége.

Másnak térkép e táj – A Magyar Összetartozás Intézetének mintaprogramja a Székelyföldön

MÖI
Cikk
Simó Márton író, újságíró (és immár szociográfus is) több mint egy évtizede járja a történelmi Udvarhelyszék falvait és vizsgálja az építkezési hagyományokban és szokásokban az utóbbi három évtizedben bekövetkezett változásokat. És ha már arra jár (egyfajta modern Orbán Balázsként vagy Bözödi Györgyként), szóba áll a települések vezetőivel, lakóival, történeteket jegyez le, dokumentálja azokat a változásokat, amelyek a rendszerváltás óta a helyiek gazdálkodási szokásaiban, életmódjában és életvitelében bekövetkeztek.