Filmek

A Magyarosaurus

Film
A „kréta kori Erdély” szenzációja, a hátszegi törpedinók felfedezése egy nem kevésbé szenzációs figurához, a régi Magyarország utolsó reneszánsz kalandorához kötődik, aki persze nem igen lehetett próféta a saját hazájában. A dél-erdélyi szigetvilágban jártunk, ahol egykor vérszomjas és szelíd dinók is trappoltak. Mint például a Magyarosaurus dacus.

Törmelékből templom

Film
Nem sok olyan templom van a világon, mint a dél-erdélyi Demsus, amelyet ókori építési törmelékből eszkábáltak össze, méghozzá nem is akárhogyan. Ám ez arra is felbátorította a történelemhamisítás bajnokait, hogy dákoromán mítoszokat koholjanak a szentély köré, amelyet egykor református magyarok és ortodox románok közösen használtak...

Harcosok szentélye

Film
Pogány vagy keresztény? Kelet vagy Nyugat? Máig indulatokat gerjeszt a magyarságnak az a dilemmája, amely István király államalapítását nemcsak megelőzte, de meg is alapozta. E dilemmát eldöntő csata helyszínén jártunk.

Az utolsó magyar

Film
A Kárpát-medence egyik legmegrendítőbb pontja Nagypestény, ez a kis dél-erdélyi falu a Retyezát lábánál. Bár van egy csodás régi temploma, kastélya-kúriája, nem ez adja drámai súlyát. Hanem az, ami többé már nincs a falunak.

Hunyadi vámpírok

Film
A „Hadak Villámát”, ahogy a törökök rettegve nevezték Hunyadi Jánost, 570 éve, 1456. augusztus 11-én rántotta magával a pestis – alig néhány nappal a nándorfehérvári diadal után. A család ősi fészke, a dél-erdélyi Vajdahunyad a magyar történelem kiemelt pontja – várkastélyával, magyar hadvezéreivel, fejedelmeivel, nemeseivel, elveszett bukovinai csángóival. Ezért olyan keserves, hogy mára mélyszórvánnyá vált a magyarsága.

Lángoló mennyezet – Csécs református temploma

Film
Kívülről talán az egyik legkevésbé „érdekes” szentélyünk a felvidéki Csécs református temploma. Ám az Árpád-kori épület lélegzetelállító szépségű és erejű középkori freskókat rejt – a mélyszórvány Kassa árnyékában gyorsan fogyatkozó csécsi magyarok szakrális és kulturális kincsét. Nem beszélve a közelében található háborús emlékműről, amelynek ugyancsak érdekes – és beszédes – a története...

Befalazott gyermek

Film
A szántóföld közepén áll a somogyvámosi Pusztatorony: nemcsak korok és népek emlékét őrzi, hanem sötét és barbár történeteket is, amelyek az István király által legyőzött és kivégeztetett Koppányhoz, Somogyország pogány hercegéhez kötődnek.

Őrvidéken, Várvidéken

Film
Az osztrák–magyar határövezet feloldhatatlan történelmi ellentmondásával küzd az osztrákok Várvidékének, azaz a csupán egy évszázada létező Burgenlandnak szinte minden vára, temploma, őrtornya. A magyarság ősi gyepűvidéke végképp értelmezhetetlen módon került a minket háborúba rángató, majd velünk vállvetve vesztes Ausztriához, és lett egy sosem volt, annál inkább koholt régió része.

Gyilkosság a kastélyban

Film
Végóráit éli az alvinci kastély. Pedig a magyar történelem egyik legdrámaibb gyilkosságának emlékhelye ez a szomorú romhalmaz a hasonlóan véres történelmű Dél-Erdélyben. Az alvinci Martinuzzi-kastélyban végeztek ugyanis a császári orgyilkosok azzal a harcos főpappal, aki új pályára állította nemcsak Erdély, de a Mohács utáni Magyar Királyság történetét is.

Magyarok, dákok, románok

Film
Erdély minimum az ókor óta ősi román föld, és a magyarok csak betolakodtak oda Ázsiából jövet-menet, durván felszántva Erdély eredeti kultúráját – valahogy így próbál jogalapot teremteni Erdély történelmének megszállásához a dákoromán folytonosságelmélet. A dél-erdélyi Kerc romjaiban is pompás apátsága azonban alapjaiban cáfolja ezt a mesterséges mítoszt.

Földvár, a haláltábor

Film
Szeméthalom közepén, elhanyagolt pusztában található a magyarok vesztőhelyének feledésre ítélt emlékműve, amelyet még a Ceaușescu-korszak után is támadások értek. Románia átállását követően, 1944 őszétől Barcaföldvár hírhedt lágerében magyar hadifoglyok és civilek ezreit tartották fogva, akik földbe vájt lyukakban húzhatták meg magukat – sokan mindörökre…

Juhok a templomban

Film
Már nem kellett volna sok idő ahhoz, hogy a dél-erdélyi Alvinc csodás középkori temploma a földdel legyen egyenlő. Tartottak a szentélyben országgyűlést, de tartottak juhokat is. Egykor virágzó református gyülekezet élt a templom körül, ma már nem igen hallani magyar szót Alvincon.

A hűtlen vár

Film
Hamisítatlan gyepűvidéken, a régi Magyarország egyik legmeghökkentőbb pontján áll a nedeci sasfészek, a felvidéki Szepesség várcsodája. Bár most a lengyel–szlovák határt őrzi, minden szegletéhez magyar történelem tapad. Amikor Trianon után ez a vidék Kis-Lengyelország része lett, a csalódott Csehszlovákia szerette volna, ha lengyel vér is tapad hozzá.

Honfoglalók Nagykárolyban

Film
A román–magyar határtól karnyújtásnyira fekvő Nagykároly rengeteg magyar kincset rejt. Magyarsága is jelentős. Mégsem ismerjük, mégsem látogatjuk eléggé – ahogy romantikus lovagvárát sem.

Gótika a szántóföldön

Film
A magyar szórványvilág egyik legmegrázóbb és legszebb jelképe a dél-erdélyi Borberek református temploma, amelynek harangja jó fél évszázada elnémult, gyülekezetének írmagja sem maradt. A hajdan virágzó magyar falu ma színromán, a reformátusok sírján juhok legelésznek. Az ősi gótikus szentély most így várja feltámadását.

A Tátra magyarjai

Film
Bár a magyar turizmus bölcsője a világ legkisebb magashegységében, a Tátrában ringott, Trianon óta ez az ismeret egyre halványodik a köztudatban. Pedig a hegyi utak és ösvények ma is sok magyar emléket rejtenek, és némelyik ott van a szemünk előtt. Igaz, a csehszlovák utódállam mindent megtett azért, hogy ezeket az emlékhelyeket megfossza magyar vonatkozásaiktól. Amibe nem mindenki törődött bele...

A toporci csoda

Film
Az egyik legnagyobb, mégis legrosszabb sajtójú magyar hadvezérnek, Görgei Artúrnak a szülőfaluja ma is váratlan csodákat rejt. Egy hely a régi Magyarország északi végvidékén, ahol nem csak pusztulás lehet a sorsuk a magyar emlékeknek.

Drakula átka

Film
Hogyan varázsol egy gyanútlan (és közepesen tájékozott) ír író, néhány szemfüles román kommunista elvtárs és az amerikai Hollywood egy csodás magyar határvárból világszenzációra érdemes román vámpírkastélyt? Törcsváron Drakula kultusza és a történelemhamisítás igazán kifizetődő.

A szklenói arany ember

Film
Hogyan lesz egy felvidéki favágótanyából a világ tudományos központja? 240 éve Mexikótól Norvégiáig zarándokoltak ide a tudósok, beleértve Goethét is, hogy egy német–magyar lovag "aranycsináló" felfedezésén álmélkodjanak. Mária Terézia sem átallotta itt megmeríteni császárnői tagjait a gyógyító habokban.

Retusált hőstettek

Film
Magyar vonatkozásaitól és jelképeitől megfosztva áll Körmöcbánya, a felvidéki Aranyváros határában a honvédemlékmű, amelyet Aulich Lajos, a későbbi aradi vértanú és katonái hajmeresztő hadicselének tiszteletére állítottak. Mi haszna van a történelem kisajátításának vagy eltörlésének? Főként, ha ez a történelem közös.

Felvidéki galaxisok

Film
Új csillagászati év, táguló (és szűkülő) világegyetemek. Kevesen tudják, hogy a magyar tudománytörténet egyik arkhimédeszi pontja a felvidéki falu, Ógyalla. Ma Hurbanovo néven Szlovákia tudománytörténetének arkhimédeszi pontja...

Ősi szentélyeink az Árpád-korból

Film
Az Árpád-kor rejtélyes kis körtemplomai, ha megfogyatkozva is, de még itt vannak velünk. És ősi szimbolikájukkal emlékeztetnek arra, amire a karácsony: a remény, az újjászületés – a Születés örömére és megtisztító erejére.

Kassa végveszélyben?

Film
A polgári lét és arányérzék városa; Márai Sándor városa – és a magyarság eltűnésének városa. Kassa magyar mélyszórvánnyá lett mára.

Összetartozás

Film
Mit jelent a XXI. század Európájában és globális világrendjében magyarnak lenni és maradni? Mit jelent ragaszkodni szülőföldünkhöz, identitásunkhoz, emlékezeti kultúránkhoz, hagyományainkhoz, vagyis összességében összetartozásunkhoz? Mit jelent hazatalálni a világ másik végéről is a nagyapák szenvedéseinek és hősiességének a nyomain? A Magyar Összetartozás Intézetének rövidfilmje. Rendezte: Margittai Gábor és Major Anita. Szerkesztő-riporter: Bárány Krisztián.

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Film
Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.

Szamár-sziget: pokol a paradicsomban

Film
Szardínia Európa legősibb hagyományainak őrzője. És nekünk, magyaroknak nem csupán turistaparadicsom… Asinara – kalózfészekből a maffia börtönszigete. És magyar hadifoglyok szenvedésének helyszíne.

A régi Szatmár csodái

Film
Rogyadozó, elhanyagolt, de egykor dicső várkastély; egykor elhanyagolt, de mára méltó módon felújított emlékmű; irodalomtörténetünk egyik legfontosabb házasságkötésének bástyája – a régi Szatmár vármegye ma Romániában található részei a magyar művelődéstörténet és emlékezeti kultúránk elfeledett csodáit rejtik, alig néhány kilométerre a határtól.

Magyar sziget az Adrián?

Film
Egy meglepően egzotikus hely Horvátországban, amelyhez meghökkentően sok közünk van.

Láthatatlan sírkertjeink

Film
Sorozatunkban olyan kegyeleti és emlékhelyeket keresünk fel az anyaországban és a határokon túl, amelyek nemcsak letűnt magyar nemzedékek nyughelyei, de múltunk fontos töredékeit és jelképeit is rejtik – sokszor már bozóttal vagy éppen szándékos feledéssel fedve.

Csárdák és betyárok

Film
Kemény hely volt a magyar csárda, nem nyúlbéláknak való. Nemrégiben a Magyar Értéktárba került, ahogy hungarikum lett a csárdás tánc.

Fekete István pokoljárása

Film
Hiába akarták agyonverni, hiába akarták kiközösíteni, Fekete István Jókai után a második legolvasottabb magyar író lett. 125 éve született, 55 éve hunyt el.

A régi Magyarország elfeledett zenéje

Film
Milyen szerepet játszhatott a Felvidék – mely több évszázadig viszonylagos szélcsendet élvezett a történelmi viharokban – a magyar népzenekincs megőrzésében és exportálásában? Azaz a nemzeti folytonosság és magyar összetartozás fenntartásában, kiterjesztésében. Milyen forradalmi felfedezést tehet egy eltökélt zenerégész, talán át is írva tudásunkat az erdélyi és partiumi népzene eredetéről? Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese beszélgetett Jánosi Andrással, a Hungaricus együttes vezetőjével Kassán 2025. június 9-én.

Aracs: magyar menedék a pusztában

Film
Aracs pusztatemploma a délvidéki magyarság összetartozásának egyik legfőbb jelképe. Nem mellesleg a térség legcsodálatosabb műemléke.

„Nem hős halott, csak szürke rab”

Film
A debreceni Déri Múzeumban megtekinthető Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című tárlat nemcsak emlékezetpolitikai fegyvertény, de megszólítja a leszármazottakat is. A nagy háború hadifogsága, mely a „táborok évszázadának” nyitánya volt, Magyarországon mostoha területe a tudományos kutatásnak és az emlékezeti kultúrának ma is.

Hadifogoly magyarok – Szibériától Szardíniáig

Film
Hogy miért kell rongyos hadifoglyok után kutatnunk, akik ráadásul már több mint egy évszázadnyi távolságra szakadtak tőlünk? Talán azért, mert ezek a rongyos nagy háborús katonák a mi nagyapáink és dédnagyapáink. Aztán azért is, mert kivesztek a magyar közemlékezetből. Pedig hazájukért szenvedtek és tartottak ki hősiesen – még a lágerekben is.

Magyar humor: a pesti vicctől a székely anekdotákig

Film
A humorérzék a zsigereinkben van, része nemzeti identitásunknak. Ha kicsit lennebb ereszkedünk a drónunkkal, azt is látjuk, hogy a nagy magyar humor ernyője alatt bizonyos tájegységeknek sajátos, csak rájuk jellemző humoruk van.

A javíthatatlan forradalmár

Film
„Vallástalan, könnyelmű, ha szolid ismeretekre vetné magát, még mindig igen használható egyénné válhatna” – jegyzi fel a császári rendőrség spiclije Beniczky Lajosról, Zólyom vármegye alispánjáról, aki mégis olyannyira használható egyénné vált, hogy az 1848 márciusában kitört forradalom egyik legkeményebb harcosa lett – aki még a kiegyezés után sem volt hajlandó letenni a fegyvert. 1848–49 ismeretlen hőséről és a Felvidék egyik legizgalmasabb, még felfedezésre váró várkastélyáról emlékezik meg kisfilmünk.

Vannak vidékek – Jókai Mór Magyarországa

Film
Kell-e, szabad-e, érdemes-e ma Jókai Mórt olvasni? Nem túl hímsoviniszta, nem túl bonyolult, nem túl hosszú-e a diákoknak? 200 éve született az „írás Herkulese”, a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképes írója, aki eltökélten és csillapíthatatlan tudásszomjjal járta a történelmi Magyarország tájait, azt vallva, hogy „Vannak vidékek, amiknek igéző hatása az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall a jelenbe”. Most ennek szellemében mi is Jókai nyomába eredünk.

Magas-Tátra, magyar Tátra

Film
Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

Film
A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?