A Magyar Összetartozás Intézete a nemzeti összetartozás napja alkalmából konferenciát szervezett a Petőfi irodalmi Múzeumban. Jelentős számú érdeklődőnek mutatták be a meghívott külhoni résztvevők a Másnak térkép e táj című program keretében, a lokális identitás erősítése céljából létrehozott honismereti olvasókönyvüket, valamint az intézet levetítette új filmjét, és ismertette legújabb kiadványát.

A Magyar Összetartozás Intézetének konferenciája a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2025. június 4.

Dr. Margittai Gábor igazgató a konferencia megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: az általa vezetett intézet a Kárpát-medencei magyarság élni akarását bizonyító példák felmutatásával azt szeretné elérni, hogy június 4-e ne a gyász, a fájdalom, hanem az összetartozás szimbóluma legyen.

Jeney János kutató a trianoni békediktátum kihirdetését megelőző, térképekkel vívott „háború” történetét ismertette, amely során az utódállamok politikusai, térképészei a döntésre hivatottak félrevezetését célzó, az etnikai arányokat a maguk javára eltorzító térképek egész sorát állították elő.

A délvidéki meghívottak a Csóka településről készített kiadványukat mutatták be. Resócki Vázsonyi Csilla elmondta, hogy ebben nagy segítségükre volt a korábban megjelent Vajdasági ládafia című kötet, amelyben számos, Csókára vonatkozó adatot találtak. S mivel a kiadványukban több népdal kottája helyet kapott, élő zenével is színesítették előadásukat.

A délvidéki Csóka bemutatója zenei kísérettel

A székelyföldi Farkaslakáról érkezett Hadnagy Jolán Tamási Áronnak a szülőföldhöz kapcsolódó gondolataiból idézett, majd arról beszélt, hogy az általuk készített honismereti munkafüzettel a tanulók lokális identitástudatának kialakulását, a szülőhelyhez való kötődését szeretnék szolgálni.

A felvidéki Rancsó Andrea amellett, hogy társaival bemutatta három településről: Hetényről, Madarról és Csicsóról szóló kiadványaikat, kitért arra is, hogy a 2005-ben alapított Kincskeresők mozgalom tagjai által végzett kutatómunka és az általuk összegyűjtött helyi értékek nagy segítséget jelentettek az olvasókönyvek megalkotásában.

A lendvai csapat vezetője, Soós Mihály, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója arról beszélt, hogy a központi tanterv által kínált lehetőségeket kihasználva a Göntérházáról szóló kiadványt is a diákok kezébe adták, mert fontosnak tartották a helyi értékek ismeretét, a lokálpatrióta érzelmek kialakulását.

Szabó-Bakos Görgy, az MCC székesfehérvári régiókoordinátora a Magyar Összetartozás Intézete Másnak térkép e táj című programjának első hazai kiadványa, a Pákozdról szóló olvasókönyv megalkotásában vett részt, és megosztotta a közönséggel azon tapasztalatát, hogy a diákok jelentős része nem vagy csupán hézagosan ismeri saját szülőhelye történetét, értékeit.

Lakatos Mihály szenior kutató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a programnak azon túl, hogy segíti a lokálpatrióta gondolkodásmód kialakítását, számos egyéb hozadéka is van, például a kisdiákok által végzett gyűjtés elősegíti az egymástól távol eső nemzedékek közötti kommunikáció létrejöttét.

Major Anita, igazgatóhelyettes zárszavában méltatta a bemutatott külhoni kiadványok, illetve a pákozdi honismereti olvasókönyv erényeit, a tartalmas és színvonalas előadásokat, és kifejezte azon reményét, hogy a közös munka eredményeként a lokálpatrióta érzelmek bázisán olyan erős nemzeti identitástudat épül, amely biztosíthatja a magyarság megmaradását a következő évszázadokban is. Hozzátette: a Magyar Összetartozás Intézetének minden programja és munkatársa ezt a nemes célt szolgálja.