Bálint József
75 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel Rákosi Mátyás parancsára a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot.
A Kotsis Iván tervei alapján épült, neoromán stílusú templomot 1931-ben szentelték fel. Az épület nem egyszerűen egy katolikus templom volt: egyrészt fogadalmi templomként annak az emlékét is őrizte, hogy Magyarország megszabadult az 1919-es Tanácsköztársaság vallásellenes diktatúrájától, másrészt nevében hordozta a történelmi Magyarországot annak területi nagyságával, keresztény és monarchista szellemiségével. A Regnum Marianum jelentése ugyanis „Mária királysága” vagy „Mária országa”, az elnevezés az első magyar király, Szent István 1038. augusztus 15-i cselekedetére utal, amikor István felajánlotta Magyarországot és a Szent Koronát Szűz Máriának. A kommunista hatalom számára nem véletlenül jelentett akkora veszélyt ez a szakrális épület történelmi jelentőségével és politikai szimbolikájával.
A rombolás hátterében a hivatalos kommunikáció szerint a Felvonulási tér kialakítása és a Sztálin születésnapjára szánt szobor felállítása állt. A közelben tervezték felállítani ugyanis a szovjet vezető monumentális alakját, miközben ezzel párhuzamosan a Rákosi-rendszer egyre keményebben lépett fel az egyházakkal szemben. Ugyanebben az évben a Regnum Marianum közösségét is megszüntették, a közösséghez tartozó papokat különböző plébániákra helyezték át.
A hívek mély megrendüléssel fogadták a történteket. Az utolsó szentmisén nagyon sokan részt vettek, és élőlánccal próbálták megállítani a vallásellenes pusztítást. Azonban az ÁVH tagjai szétverték a tömeget, és megkezdték a templom lebontását. A betoncölöpökre épült, vasbeton szerkezetű templom erős alapjaival a korabeli bontási módszerekkel nehezen bírtak, így maga a bontás több mint fél évig eltartott, míg végül csak robbantásokkal tudták az épületet megsemmisíteni, a törmelék jelentős részét az altemplomba töltve.
Az élőlánccal tiltakozók közül többeket kényszermunkatáborba hurcoltak, mások „csak” az állásuk elvesztésével fizettek a bátor helytállásért. A Regnum Marianum közösségét az állambiztonság megfigyelés alatt tartotta, tagjai közül többeket eljárásokkal és büntetésekkel sújtott. Azonban a közösséghez tartozók a tiltások ellenére továbbra is kapcsolatban maradtak, a papok a későbbi évtizedekben is rendíthetetlenül folytatták szolgálatukat és ifjúságnevelő munkájukat. A templom helyén 1969-ben a Tanácsköztársaság emlékművét állították fel, amelyet csak a rendszerváltozás után távolítottak el. Így vált a templom lerombolása a kommunista hatalom vallásüldözésének és nemzetellenes politikájának szimbólumává.
A templom újjáépítésének gondolata az 1980-as évek végétől egyre erősebben jelent meg. 1989-ben már egyházi kezdeményezés is született a Regnum Marianum újbóli felépítésére. Végül az eredeti helyszínen nem valósult meg a rekonstrukció, hanem közadakozásból új templom épült Zuglóban, a Zoborhegy téren, amelyet 1996-ban szenteltek fel Regnum Marianum néven. Az eredeti helyen kereszt és tábla őrzi a templom emlékét. Az elmúlt évtizedekben újabb kezdeményezések is születtek az egykori templom helyének méltó rendezésére és az újjáépítés gondolatának életben tartására.
(Borítókép: A budapesti Regnum Marianum templom, 1936. Fotó: Fortepan/Ted Grauthoff)
