1956

Magyar zászló a Szabadság-szobron

69 éve, 1956. november 18-án az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok fél órára kitűzték a magyar zászlót a Szabadság-szoborra New York-ban.

Halhatatlanok napja

1956. november 4-ig úgy tűnt, hogy győzött a forradalom, hivatalba lépett az ideiglenes magyar kormány, és létrejött a független Magyarország. A Szovjetunió látszólag megkezdte a csapatkivonást.

Ilyen volt az 1956-os forradalom előtti csend

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete új tanulmánya egyetlen képeslapon keresztül mutatja be az 1956-os forradalmat megelőző időszak kettős valóságát.

Egy hordó vér – Pentaton történet 1956-ból

Miért fuvaroztak egy hordó vért a Nyírségből Budapestre 1956 őszén? Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó megrázó története a forradalom és szabadságharc Magyarországáról, 1956 új vérszerződéséről – az összetartozásról.

1956 – Vihar előtti csönd vörös csillaggal, luxus Tátrával

A világ legszebb parlamentje és a világ egyik legtöbbet szenvedett fővárosa köszön vissza egy 1956 januárjában feladott képes levelezőlapon. A vihar előtti csendet tükrözi e felvétel, amely látszólagos egyszerűsége ellenére rengeteg mesélnivalót rejt.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek – ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes – új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.