autonómia

Szardínia, a rejtelmes sziget – Szimpózium Európa ősi identitásrétegeiről

Európa harapófogójában van, mégsem Európa. Afrika felé lebegő sziget, mégsem Afrika. A XXI. század hétköznapjait éli – lakóitól, építményeitől, vad szellemiségétől még sincs annyira messze a Krisztus előtti XXI. század, amint gondolnánk. Szardínia, a mediterrán világ második legnagyobb szigete, a nagy rébusz valójában európaibb Európánál és afrikaibb Afrikánál. Miközben autonóm régióként, kulturális öntudatának, identitásának makacs megőrzésével számos példát és párhuzamot kínálhat a Kárpát-medencei magyarság számára is. Miközben a sziget váratlan és fontos magyar emlékek rejtekhelye is. Szuverenitás- és autonómiamodellek elméletben és gyakorlatban – a Magyar Összetartozás Intézetének hallgatói szimpóziuma.

A székelyektől a búrokig

Ha a magyarságról beszélünk külhonban, sokszor vagy nem tudják, milyen népcsoportról van szó, vagy ha igen, csak a mai Magyarország területén élő magyarokra gondolnak. Ezzel szemben mi tudjuk, hogy a nemzet egyharmada idegenben él. Ha külföldi beszélgetőtársaink mégis hallottak erről harangozni, akkor azt gondolják, hogy hatalmas diaszpóráról van szó, ami természetesen messze áll az igazságtól.

Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői partra szálltak itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Petrei Emese turisztikai szakértő csaknem harminc éve él Szardínián, vele beszélgettünk minderről.