Partium

Honfoglalók Nagykárolyban

A román–magyar határtól karnyújtásnyira fekvő Nagykároly rengeteg magyar kincset rejt. Magyarsága is jelentős. Mégsem ismerjük, mégsem látogatjuk eléggé – ahogy romantikus lovagvárát sem.

Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn

A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A mai határtól alig néhány kilométerre fekvő partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is. Egyik kór hozta a másikat. Mindezek hűen mutatják az Erdélyt több mint száz éve birtokló Románia kórképét: az állam kész a legvégsőkig harcolni a fürdő jogos tulajdonosai, a premontrei rend ellen is.

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?

Rejtett történelemhamisítás Nagyváradon

Évtizedek óta kongatom a vészharangot Nagyvárad egyre áldatlanabb helyzete miatt. Az utóbbi évek látványos román térnyerése ráadásul komoly veszélyt jelent a város magyar kulturális múltjára, arculatára is. A történelemhamisítás legújabb formája az „utcai művészet”, más néven „street art” térfeléről támad – egyenesen a település szívében.

A szobor marad!

Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.