Tátra

A Tátra magyarjai

Bár a magyar turizmus bölcsője a világ legkisebb magashegységében, a Tátrában ringott, Trianon óta ez az ismeret egyre halványodik a köztudatban. Pedig a hegyi utak és ösvények ma is sok magyar emléket rejtenek, és némelyik ott van a szemünk előtt. Igaz, a csehszlovák utódállam mindent megtett azért, hogy ezeket az emlékhelyeket megfossza magyar vonatkozásaiktól. Amibe nem mindenki törődött bele...

A Tátra magyarjai

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete és a Magyar Krónika együttműködésének gyümölcse Magna Hungaria című sorozatunk. Az első részben olyan helyet mutatunk be a kronika.hu-n, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Vannak vidékek – Jókai Mór Magyarországa

Kell-e, szabad-e, érdemes-e ma Jókai Mórt olvasni? Nem túl hímsoviniszta, nem túl bonyolult, nem túl hosszú-e a diákoknak? 200 éve született az „írás Herkulese”, a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképes írója, aki eltökélten és csillapíthatatlan tudásszomjjal járta a történelmi Magyarország tájait, azt vallva, hogy „Vannak vidékek, amiknek igéző hatása az emberi kedélyre el nem tagadható, amiknek múltja belesugall a jelenbe”. Most ennek szellemében mi is Jókai nyomába eredünk.

Thököly Imre táncától Kassa skizofréniájáig

Magas-Tátra, magyar Tátra

Mit jelent nekünk, magyaroknak a világ legkisebb magashegysége, síturisták és hegymászók paradicsoma? És jelent-e eleget?