Április 25. és 27. között tartotta meg intézetünk tavaszi akadémiáját az MCC szegedi képzési központjában az anyaország és a Kárpát-medence több pontjáról érkező egyetemistáknak. A téma a délvidéki magyarság jelene és jövője volt, húsba vágó és nehéz kérdéseket tárgyaltunk neves délvidéki és hazai előadókkal.
Mgr. Hajnal Jenő, a nyelvtudományok magisztere, a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet volt vezetője, aki Zentáról érkezett hozzánk, átfogó képet adott a Délvidék tájairól és problémáiról, közösségi tudás és közösségi fikció keretei között mozogva.
A horgosi Bata János költő, műfordító, pedagógus elsősorban az általa főszerkesztett Aracs folyóiratról mint a délvidéki magyarság jelképéről és közéleti fórumáról beszélt, de ezen túlmenően mindazokról a törésvonalakról is, amely a jelenkori helyi magyar közösséget próbára teszi.
Dr. Margittai Gábor, intézetünk igazgatója a délvidéki Zimonytól az albániai Vlora kikötőjéig tartó balkáni expedíciójuk magyar tanulságairól, emlékezet- és identitáspolitika dilemmáiról számolt be.
Dr. Mód László és Dr. Simon András, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszékének oktatói izgalmas panorámafelvételt adtak a Kárpát-medence elfeledett magyar borvidékeiről a Szerémségtől Szabadkáig, nyomatékosítva azt is, hogy a legelső magyar borvidék, amely időben messze megelőzte Tokajt is, az a Szerémségben alakult ki római gyökerekkel.
Az ugyancsak szegedi Bene Zoltán író, szerkesztő, a Szeged várostörténeti folyóirat főszerkesztője Szegedről, a Vízből, azaz a XIX. századi nagy árvízből újjászületett városról tartott előadást, amelyet városnézés követett az ő kalauzolásával.
Major Anita, intézetünk igazgatóhelyettese az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet vetítette le, majd tartott előadást és workshopot a szakrális térfoglalás mint a történelemhamisítás módszere témakörében.
