magyarság

A horvátországi magyarság jelene és jövője

2026. február 27-én ismerkedési esttel vette kezdetét az MCC pécsi képzési központjában a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett háromnapos, A horvátországi magyarság jelene és jövője című Tavaszi Akadémia Hétvége.

Össztűz alatt a kárpátaljai magyarság megmaradása

Pódiumbeszélgetés Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai származású József Attila-díjas írónővel

Az összetartozás elbukott vizsgája

21 évvel ezelőtt, 2004. december 5-én buktuk el a Trianon óta első alkalommal kiírt nemzeti összetartozási vizsgát.

Mit adtak nekünk a románok? – December 1-én ünneplik szomszédaink Erdély és a Regát nagy egyesülését

1918. december elsején mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély és a Kárpátokon túli román területek egyesülését. A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.

Piros-fehér-zöld – erő, hűség, remény

Milyen természetes és megkérdőjelezhetetlen ma, hogy ezek a magyar föld színei. Nem volt ez azonban mindig így – a magyar trikolornak, a címernek és magának a három színnek is hosszú útja volt a napjainkban használt zászló- és címerváltozatokig.

Napi jegyzet - Margittai Gábor osztotta meg gondolatait a Kossuth Rádióban

Napi jegyzet című rovatunkban ezúttal Margittai Gábor író, filmrendező, szórványkutató, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója osztja meg gondolatait a magyar szórvány napja alkalmából.

Klebelsberg, a hálózatépítő

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó, akinek legismertebb érdeme vallás- és közoktatási miniszterként végzett tevékenysége volt.

"Merre van a magyar hazám?"

110 éve, 1915. november 10-én kezdődött meg a 4. isonzói csata, a csak néhány hónappal korábban hadba lépett Olaszország újabb véres és hiábavaló kísérlete arra, hogy áttörje az osztrák–magyar védelmi vonalakat, majd elfoglalja Triesztet és Ljubljanát – és akár egészen Bécsig meg Budapestig nyomuljon előre.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig: az 1956-os forradalom szétszórta, magyarságuk visszahozta őket

A Magyar Összetartozás Intézete október 22-én különleges előadással tiszteleg a forradalom emléke előtt. Egy olyan család történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely 1956-ban a kommunista megtorlás elől menekülve a világ déli csücskéig jutott, de magyarságát nem adta fel – így térhetett vissza két nemzedékkel később az ősök földjére.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

A Székelyföldtől Dél-Afrikáig – Egy család útja 1956 után

1956 – az év, amely sok magyar családtörténetben kiforgatta négy sarkából a világot. A magyarság világnemzetté válásának egyik fontos állomása az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő politikai emigrációs hullám. Míg a legtöbb magyar Nyugat-Európába vagy az Amerikai Egyesült Államokba menekült a megtorlások elől, maroknyian Afrika déli csücskéig jutottak el. Visszaút nem volt: ha valaki hazatér, azt kivégezték volna.

Erőszakos besorozásokról is mesélt a beregszászi költő, Lőrincz P. Gabriella

A háborút egyéni sorsokon keresztül mutatja be Lőrincz P. Gabriella novelláskötete. Kárpátalja sorsát mindig is szívén fogja viselni a beregszászi születésű költő.

Össztűz alatt – A kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében

Kárpátalján sohasem volt könnyű magyarnak lenni, de talán sosem volt annyira nehéz, mint az elmúlt évtizedben. Magyarország miniszterelnöke nem véletlenül jegyezte meg a Magyar Állandó Értekezlet 2023. évi ülésén, hogy „a kárpátaljai magyarság helyzete a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb és legfájdalmasabb pontja, és itt van a legkisebb esélye, hogy a felhők rövid távon eltűnjenek”.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

1918. december 1. mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat: a magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének megnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon.

A délvidéki magyarság jelene és jövője

Április 25. és 27. között tartotta meg intézetünk tavaszi akadémiáját az MCC szegedi képzési központjában az anyaország és a Kárpát-medence több pontjáról érkező egyetemistáknak. A téma a délvidéki magyarság jelene és jövője volt, húsba vágó és nehéz kérdéseket tárgyaltunk neves délvidéki és hazai előadókkal.

Lakatos Mihály: Magyar identitástudatunknak meghatározó része az irodalom

Magyar identitástudatunknak mindig is fontos része volt az irodalom. Különösen igaz ez az erdélyi magyarságra, amely a történelem során számos alkalommal került olyan helyzetbe, hogy küzdenie kellett a megmaradásáért. Milyen szerepük volt az íróknak és egyáltalán az irodalomnak a közösségben? Erről beszélünk a Magyar Kultúra Napján. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Juhász Zsolt, vendége Lakatos Mihály író, költő, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

A megmaradás helyei

Árpád-kori templomok és kassai magyar mélyszórvány – a megmaradás helyei és stratégiái. Őszi kutatóút és kurzus az Egyetemi Program és a Roma Tehetség Program diákjaival a Felvidéken. Intézetünk kisfilmje.

Nyelvében él a nemzet. Gondolatok a nemzeti himnuszról, az otthon- és hazaszeretetről

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című versének kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszává vált. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját, megemlékezve évezredes hagyományainkról, megőrizve és továbbadva a magyar nemzettudat szellemi örökségét. A Scruton Hub szervezésében január 22-én a Scruton Salonban panelbeszélgetésre kerül sor minderről.