Dr. Margittai Gábor

A Magyar Összetartozás Intézetének mozgalmas éve volt 2024

Intézetünk expedíciói, forgatásai, kocertjei, előadásai 2024-ben – videós összefoglalónk az év jellemző pillanatairól.

Nemzetárulás: elévülhet-e a december 5-i népszavazás bűne? – Ez itt a kérdés

Húsz évvel ezelőtt december 5-én tartottak ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A referendum kimenetele, de főképp az azt megelőző kampány súlyos sebeket ejtett mind a határontúli magyarokon, mind az itthon élőkön. Megbocsátható-e a magyart magyar ellen uszító kampány?

Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány

Győzhet-e a jó, ha rozsdás a kardja, vagy ha csak a dalban bízhat? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk is összekapcsolódik. Hagyományra, összetartozásra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni. Rendhagyó mese: egy történet két hős szemszögéből.

Senki nem képes kívülről nemzedékké formálni egy társaságot

Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve az irodalom intézményesítéséről is mesélt.

Húsz éve: egy népszavazás megrázkódtatásai

Az MCC Scrutonban a „Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek? című pódiumbeszélgetés meghívott vendégei Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Szentesi Zöldi László Tácsics Mihály-díjas lapszerkesztő voltak, az esemény moderátora Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének kutatója.

Az este a Mandinerrel – Margittai Gábor Nagybánya magyar szórványáról

Noha a nagybányai szórvány helyzete reménykeltő – köszönhetően főként az ott működő Teleki Magyar Háznak –, a szakértők szerint nem ez a jellemző Erdély-szerte. Sőt! A Székelyföld tulajdonképpen hamisnak nevezhető biztonságérzete aggasztó. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Völgyi Tóth Zsuzsa, vendége Margittai Gábor.

Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

December 1. a románság nagy „államalapító” ünnepe, idén azonban a romániai parlamenti választások nagy napja is. Az erdélyi, partiumi és moldvai magyarság számára kétséges, hogy az új kormány miként fogja átalakítani az ország közigazgatási beosztását. Hiszen mára világossá vált, hogy a szocializmus megyerendszere, amely nem vette figyelembe a térségnek sem a történelmi, sem a kulturális, sem a gazdasági realitásait, nem működőképes. Azonban a reform a magyar többségű régiókat tovább forgácsolhatja, és román többségű megyékhez csatolhatja őket.

Magyarok tűzvonalban – Első világháborús hadifoglyok emlékezete Szardíniától Szibériáig (előadás és filmvetítés)

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.

A magyar nyelv napjára

„S. O. S.! A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. […] Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet.” Éppen száznyolcvan éve, 1844. november 13-án vált a magyar nyelv államnyelvvé, felváltva a latint és a németet a törvényhozásban, a közigazgatásban és az oktatásban. 2011-ben az Országgyűlés ezt a napot választotta a magyar nyelv napjának, amikor nemzeti identitásunk alapját ünnepeljük. De van-e okunk a felhőtlen örömre?

Forradalmárok honfoglalása – Gazsó Dániel a nyugati magyar szigetekről és az ötvenhatosok unokáiról

Az 1956. november 4-én hajnalban kezdődő szovjet invázióval a nemzet elbukta a szabadságharcot. Ám a káosz rövid időre lehetőséget adott magyarok százezreinek arra, hogy Nyugaton kezdjenek – ha nem is nyugodt, de kommunizmusmentes – új életet. Kik fogadták őket? Milyen forradalom- és Magyarország-képet vittek magukkal? Hogy alakult a nyugati magyar közösségek sorsa és számaránya 1956 után? És hogy viszonyul az amerikai magyarság ma a soron lévő elnökválasztáshoz? Erről beszélgettünk Gazsó Dániellel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakemberével.

Padlót fogtak a románok a Hunyadi-sorozat miatt

Románia ötezer éve, avagy hogyan lopták el a magyarok a román géneket (is)? címmel közölt cikket a Magyar Összetartozás Intézete, amellyel folytatja a Hunyadi-filmmel kapcsolatos román véleményekről szóló elemző sorozatát.

Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója

Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Hadifogoly magyarok a százhalombattai Barátság Kulturális Központban

Október 17-én nyílt meg Százhalombattán a Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című első világháborús tárlat, amely egyedülálló módon mutatja be az elfeledett magyar „szürke rabok” szenvedéseit és áldozatvállalását. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást, amely november 12-ig látogatható.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

Bronzkori patrióták – Petrei Emese a magyar Szardíniáról és vérre menő hagyományokról

A Földközi-tenger második legnagyobb szigete hamisítatlan rejtelmes sziget. Ősi kőtornyok ezrei találhatók itt, amelyeknek építői kétezer évvel előzték meg a római civilizációt. Bár Szardínia területe mindössze kétharmada a Dunántúlnak, mindig is nagyhatalmak kereszttüzében állt, történelme hódítások, megszállások, ostromok végeláthatatlan sorozata. Annak tapasztalata, hogy amikor idegen hatalom képviselői partra szálltak itt, azok mindig csak kifosztották az erőforrásokat, kizsigerelték az őslakosokat, de sosem építkeztek. Petrei Emese turisztikai szakértő csaknem harminc éve él Szardínián, vele beszélgettünk minderről.

Aktuális – Tiltott kastélyok nyomában

A mai vendég dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író és dokumentumfilm-rendező. Az MCC békéscsabai képviseletén tartott előadást Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője címmel.

Pillanatképek Fiumétől Lembergig

A Magyar Összetartozás Intézete a közelmúltban indította el Látkép című sorozatát. Az ismeretterjesztő tanulmányok főként régi képeslapok alapján próbálják bemutatni és feleleveníteni a magyar múltat és örökséget. Balázs D. Attila nagyváradi származású újságíró nyilatkozott erről az érdekes sorozatról.

Kiakadtak a románok az új Hunyadi-sorozat miatt

Nehezményezik többek között, hogy a Hunyadi János gyermekkorát is bemutató filmben, amelyben a szereplők anyanyelvükön beszélnek, az alkotók mellőzni fogják a román nyelvet, holott a főhős szerintük román volt.

MCC székesfehérvári képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Vetítés az erdélyi nemesség múltjáról és jövőjéről

Kedd este az MCC békéscsabai képzési központjában ezúttal az erdélyi nemesség múltjával és kastélyaival foglalkozó előadást hallhattak az érdeklődők, akiket dr. Margittai vezetett be mélyebben a témába.

„Románok” és „táposok” – helycserés támadás, avagy ismerik-e egymást a magyar nemzetrészek?

A kommunizmus regnálása idején, majd a rendszer bukása utáni időszakban is gyakran megtörtént, de még napjainkban is előfordul, hogy a Magyarországra érkező erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb. magyarokat az anyaország lakói románként, szlovákként, ukránként stb. aposztrofálták/aposztrofálják. Számos kérdés merül fel a jelenség kapcsán: honnan indultunk, hogyan jutottunk idáig, hogyan és merre léptünk tovább? Erről beszélget Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író és Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója.

Barátság Kulturális Központ

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban – Vándorkiállításunk Százhalombattán

Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön?

A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg október hatodikán azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak. „Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk?” – olvashatjuk a Magyar Összetartozás Intézetének felvetését.

Becsület a bitófán

Október 6-án az 1848–49-es szabadságharc kivégzett mártírjaira emlékezünk. De a memória furcsa dolog: ahogy elfeledkezünk első Ferenc József császár szerepéről a kegyetlen megtorlásban, egyedül Julius Haynau nevéhez kötve azt, úgy a vértanúk névsora is kezelhetővé kopott: az megemlékezéseken az Aradon kivégzett tizenhárom főtiszt és a Pesten kivégzőosztag elé állított miniszterelnök neve hangzik el, így ők testesítik meg a gyászban összeforrott nemzet egységét. Mindig voltak azonban olyanok, akik kiterjesztették az emlékezet határait, így teszünk most mi is. Kisfilmünk elérhető az MCC Plusz mobiltelefonos alkalmazásban.

Háttal a császárnak – Összeállítás nemzeti gyásznapunk 175. évfordulójára

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? A Magyar Összetartozás Intézete multimédiás összeállítással tiszteleg azon honvédtisztek és kevésbé ismert civilek előtt, akik a megtorlás áldozataként nemzeti identitásunk, összetartozás-tudatunk megalapozójává váltak.

Háttal a császárnak – Hermann Róbert az elfeledett vértanúkról és az asszonyverető Haynauról

Golyó vagy kötél? Élet vagy halál? Szabadság vagy börtön? 175 évvel ezelőtt, az aradi vértanúk 1849. október 6-ai kivégzésekor ezek a kérdések foglalkoztatták a magyarokat. Mi, a (mérsékelten) hálás utókor már köznapibb kérdéseket teszünk fel. Kik voltak ők? Mi vezette őket? Miért így alakult a sorsuk? Podcastunk új epizódjában Hermann Róbert történésszel beszélgettünk minderről.

A történelmi emlékezet kutatói a kutatók éjszakáján

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozat keretében filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen vett részt a szombathelyi közönség. A Magyar Összetartozás Intézetének képviseletében Major Anita, az intézet kutatója mesélt arról az emberarcú kutatásmódszertanról és -gyakorlatról, mely a felgyűjtött anyagokon túl közös élményeket, emlékeket és barátságokat adott számára és férje, alkotótársa, dr. Margittai Gábor számára, akivel közösen vezetik az intézetet.

Scruton V. P.

Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje

A Scruton Közösségi Tér gondozásában működő Scruton Hub szervezésében október hónapban nyílik meg az Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás című fotó- és irodalmi kiállítás, amelyen az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázatra beérkezett egyedülálló művek legjobbjai tekinthetők meg. A tárlat fókuszában az identitás áll, amely a nemzet, család és vallás hármas egysége köré épül.

MCC békéscsabai képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

A magyar irodalomtörténet egyik legnevezetesebb kastélyának sorsa jól szemlélteti, mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül.

Programjaink a kutatók éjszakáján – Szombathelytől Marosvásárhelyig

Intézetünk filmvetítésekkel, izgalmas kerekasztal-beszélgetésekkel, előadásokkal készül a kutatók éjszakájára szeptember 27-én – Szombathelytől Marosvásárhelyig. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Marosvécs

Aranyszőnyeg – Filmvetítés az erdélyi Marosvécs várkastélyában

Tíz éve, 2014 szeptemberében hosszú és áldatlan huzavona után került vissza jogos tulajdonosaihoz a XX. századi magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb helye és emlékhelye, a marosvécsi várkastély, a Kemény család főnemesi háza és az erdélyi Helikon fizikai és szellemi központja. Ebből az alkalomból háromnapos rendezvénysorozat kezdődik szeptember 27-én, amelyen filmbemutatót tartunk és pódiumbeszélgetésen veszünk részt.

MCC marosvásárhelyi képzési központ

Tiltott kastélyok nyomában – Küküllővári Hallerek. Filmvetítés és beszélgetés

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetésen fedezhetjük fel a küküllővári Bethlen–Haller-kastély történetét és jelenét, az erdélyi visszaszolgáltatás problémáit. Tiltott kastélyok nyomában – Marosvásárhelyen.

Háború és békétlenség Kárpátalján

2024. szeptember 9-én 18 órától rendezték meg a patinás debreceni Aranybika Szállóban (amelyet az MCC 2021-ben vásárolt meg, és amely az új tulajdonosnak köszönhetően kezdi visszanyerni régi fényét) az Össztűz alatt: a kárpátaljai magyarság megmaradása az orosz–ukrán háború tükrében című pódiumbeszélgetést. Lakatos Mihálynak, intézetünk szenior kutatójának beszélgetőpartnere a kárpátaljai származású, József Attila-díjas írónő, Lőrincz P. Gabriella volt.