Dr_Margittai_Gábor_v.jpg

Dr. Margittai Gábor

Cikkek

MCC kaposvári képzési központ

Kaposvár | Nagy Imre tér 2.
2024.
febr.
27.
17:00

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Kaposvár | Nagy Imre tér 2.
A Mathias Corvinus Collegium kaposvári képzési központja „Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője” címmel szervez szakmai estet február 27-én, kedden 17 órától.

Margittai Gábor és a magyarságkutató expedíciók

Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő február 23-án, pénteken 18 órakor Csabdin, a könyvtárban Külső magyarok – Magyarságkutató expedíciók a sztyeppétől a Szaharáig címmel tart előadást.

Börtönsziget, előadás, könyv, film – magyar katonák csontjait rejti a szardíniai turistaparadicsom

Magyar katonák csontjait rejti Asinara, az albínó szamarak földje, amely a Földközi-tenger közepén található. Itt az első világháborúban hadifogolytábor működött a gránitsziklák között. Erről írt könyvet Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézete igazgatója. Most egy filmet is bemutattak, majd egy előadás is megerősítette a történetet. Az MCC pécsi képviseletének meghívására érkezett a kötet szerzője Pécsre. A program a Művészetek és Irodalom Házában zajlott.
2024.
febr.
27.
17:00-18:30

A nemzeti maximum: futball-Eb és olimpia – Pódiumbeszélgetés Faragó Tamással

Budapest | Tas vezér utca 3–7.
Mint négyévente rendesen, idén is a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia az esztendő két kiemelt sporteseménye, amelyre beszélgetéssorozattal hangolunk a következő hónapokban. E két világverseny ugyanis mindenkit elér, mindenkit megszólít.

A történelmen átívelő emberi tragédiák megismerése erősítheti az emlékezetkultúránkat

Február 12-én, hétfő este teltházzal zajlott a „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás finisszázs rendezvénye, filmvetítéssel egybekötött szakmai esemény a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a rendezvénytermet.

Puskin Mozi

Budapest | Kossuth Lajos u. 18.
2024.
febr.
28.
17:30-19:30

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Premier a Puskin moziban

Budapest | Kossuth Lajos u. 18.
A gernyeszegi Teleki-kastély nem „csupán” a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. 75 éve, 1949. március 2-án kezdődött meg az erdélyi magyar nemesség pokoljárása. Filmbemutatónkkal erről az évfordulóról emlékezünk meg.
2024.
febr.
12.
17:00

Szamár-sziget rabjai – filmvetítés, előadás és finisszázs

Pécs | Széchenyi tér 7-8.
Filmbemutatóval és egy drámai kutatás bemutatásával zárul intézetünk Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítása, amelyet az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete szervezett.

A szobor marad!

Nagykároly tavaly áprilisban azzal került be a sajtóba, hogy Novák Katalin köztársasági elnököt feldühödött, skandáló román tömeg fogadta a Kölcsey-szobor avatásakor. Valóban ekkora a román–magyar ellentét a határ közelében fekvő, méltatlanul alulértékelt városkában és környékén? Utánajártunk.

Hadifogoly magyarokkal találkozhatunk a tárlaton

Kiemelt érdeklődés övezte a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás megnyitóját a Művészetek és Irodalom Házában.

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

A pécsi kiállításmegnyitó az M5 Agenda című műsorában.

Nemzeti érdekek határok nélkül

A legutóbbi román népszámlálási adatok szerint csökkent a magyarok száma Romániában, Tőkés László szerint egyenesen „veszélyeztetett népcsoporttá” vált az erdélyi magyar közösség. De mi az oka az évtizedes tendenciáknak? Hogyan segíthetjük az identitás megőrzését és mit tehetünk azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradjanak? Lakatos Mihály, az intézet kutatója az Ez itt a kérdés című műsorban.

Hadifogoly magyarok Pécsen

Jelentős érdeklődés övezte az MCC pécsi képzési központja és a Magyar Összetartozás Intézete által szervezett Hadifogoly magyarok a nagy háborúban című kiállítás megnyitóját Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában 2024. január 17-én.

Művészetek és Irodalom Háza

Pécs | Széchenyi tér 7-8.

MCC Pécsi képzési központ

Pécs | Czinderi utca 6.
2024.
jan.
17.
17:00-18:30

Hadifogoly magyarok a nagy háborúban

Pécs | Széchenyi tér 7-8.
Gyóni Géza, Rákosi Mátyás, Kuncz Aladár, Nagy Imre – ami ezeket a neveket összeköti, az az első világháború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete: a hadifogság. Kevés magyar család van, amelyiket ne sújtotta volna.

Balassitól Jumurdzsákig – a török-magyar barátság dalban elbeszélve

A történelem tanúsága szerint a magyar és a török kultúra ezer szállal kötődik egymáshoz.

Kerengő – közéleti beszélgetések

A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete az MCC hatodik intézete, amely a magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre. Margittai Gáborral, az intézet igazgatójával beszélgetünk.

Közös ernyő alatt

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete meghívására Budapesten és Veszprémben adott koncertet Erdal Şalikoğlu isztambuli lantművész a török–magyar barátsági szerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából. Testvérkultúrákról, Eger ostromának török megítéléséről, a modern Törökországot megalapító Atatürk magyarokhoz írott táviratáról és Balassi Bálint dalos portyáiról is szó esett az esteken.

Dalban beszélik el a török–magyar barátságot

Magyarország az elsők között ismerte el a száz éve megalakult Törökországot, és száz éve, 1923. december 18-án kötött a két ország barátsági szerződést. A centenárium apropóján rendez koncertet pénteken az MCC Magyar Összetartozás Intézete.

Kik vagyunk mi, magyarok?

A válságokkal szemben akkor lehetünk ellenállóbbak, ha tudjuk, mi az, ami minket, magyarokat összeköt, megtart és felemel. Ezeknek az értékeknek a kutatására és népszerűsítésére hozta létre ősszel a Mathias Corvinus Collegium a Magyar Összetartozás Intézetét. Dr. Margittai Gábor igazgató és Major Anita igazgatóhelyettes diákkoruk óta együtt kutatják a veszélyeztetett közösségeket és emlékeket. A házas- és alkotópár a magyar szórványvilág térképészeként és krónikásaként (is) ismert.

Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve

Tanulságos, érdekes rendezvényre várja az érdeklődőket a Magyar Összetartozás Intézet. A részleteket Major Anita igazgatóhelyettes mondja el. (Fotó: Ádám Gyula)

Csillagfordulások

Gudor András nyugalmazott református lelkipásztor regénybe illő figura: egész életében azért buzgólkodott, hogy sebezhető vagy éppen halálra sebzett erdélyi gyülekezetekben tartsa a lelket. Ha kellett, a paprikaföldeken görnyedt, mert megfogyatkozott hívei nem tudták eltartani a papot. És ha kellett, Erdély ellenséges szívében, Gyulafehérvárott csábította vissza a magyarokat. A november 27-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatott film egyik legfontosabb állításait ő fogalmazta meg.

Margittai Gábor a PS-nek: fontos a kommunikáció az egyes elszakított magyar területek között

Hétfőn az MCC Magyar Összetartozás Intézete bemutatta az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című filmet. Az alkotás célja, hogy az 1918–2018 között eltelt száz év december elsejéit tágabb történeti és emlékezetpolitikai kontextusba helyezzék, egyúttal bemutatva a Kárpát-medencei magyarság szórványosodásának legdrámaibb pillanatait.

Románia schengeni csatlakozása csökkenti az Erdély körüli feszültséget?

Csökken majd az ellentét Erdély elveszítését illetően, ha Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és így kevesebb jelentősége lesz a határnak – mondta Valer Moga történész. A gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetem oktatója ezt az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm budapesti filmszínházi premierjén jelentette ki.

A héten történt

Hazánkban először játszották pár nappal ezelőtt filmszínházban az „Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmet. A két alkotó: Dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézet igazgatója és Major Anita igazgató-helyettes. Margittai Gábor nyilatkozik.

Erdély és Románia „nagy egyesülése”

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében tartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és az érintett történészek beszélgettek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket, és még inkább arról, mi történt azóta.

„Ahol egy városnak több történelme is van”

A Magyar Összetartozás Intézete 2023. november 27-én mutatta be Major Anita és Margittai Gábor Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilmjét. A bemutatót pódiumbeszélgetés követte az alkotókkal, valamint erdélyi magyar és román történészekkel.

Román történész: A schengeni övezet bővítése után kevésbé fájhat a magyaroknak Erdély elveszítése

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megtartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és a történészek beszéltek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket és azok következményeit.

Veszprémi MCC képzési központ

Veszprém | Mikszáth Kálmán u. 3.
2023.
dec.
14.
17:00-18:30

Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve Veszprémben

Veszprém | Mikszáth Kálmán u. 3.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az MCC veszprémi képzési központjának soron következő, rendkívüli előadására, Erdal Şalikoğlu török–magyar koncertjére.
2023.
dec.
15.
17:00-18:30

Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve

Budapest | Tas vezér utca 3–7.
Egy rejtélyes dél-anatóliai faluban ismerkedtünk meg vele, amelyet egykor Macarköynek, azaz Magyarfalunak hívtak. Szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása, identitásunk közös pontjainak nyomatékosítása. Erdal Şalikoğlu énekel, zenél és mesél az MCC Scrutonban.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Dokumentumfilm-premier az Urániában

A történelmi tudathasadásban szenvedő Romániáról ad látleletet az Erdély és Románia „nagy egyesülése”. Margittai Gábor és Major Anita dokumentumfilmjét november 27-én, hétfőn mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Ez itt a kérdés… Veszélyben a magyar történelmi emlékek?

Margittai Gábor intézetigazgató az M5 Ez itt a kérdés című műsorában: emlékezetpolitikai háborúkról, szobor- és sírdöntésről, valamint a megbékélés lehetséges pontjairól beszélgettek a szakértők.

Különdíjas lett Kerelőszentpáli Hallerek című filmünk a XXII. Lakiteleki Filmszemlén

A Sára Sándor emlékezetére meghirdetett XXII. Lakiteleki Filmszemlére két kategóriában lehetett nevezni: művelődés – hungarikumok, helyi értékek a Kárpát-medencében; valamint „Most mutasd meg” – 18 év alatti fiatalok mobiltelefonnal készített filmje – „Helyi értékek a településemen és környezetemben” témakörben.

Kerelőszentpáli Hallerek

A kerelőszentpáli kastély Erdély egyik legbotrányosabb sorsú építménye, amelynek sem teteje, sem méltósága, tégláról téglára hordják el, amíg valakinek a fejére nem omlik az egész. A polgármester bocsánatot kért a falu nevében a családtól, amiért ilyen gyalázatosan szétlopták kastélyukat. Van-e esély az épület és a múlt rehabilitációjára?

Kell-e nekünk szórványmagyarság?

Büszkeség tölt el mindig, amikor csak Kassán járok. Még most is van valami mélyen és háboríthatatlanul polgári ebben a városban. Maga a városiasság mint civilizációs lehetőség sugárzik az Óváros falaiból, közismert műemlékeiből, nemesi palotáiból, katonai építményeiből és hosszú átjáróházaiból.

A Magyar Összetartozás Intézete a Gondolat-jelben

Csűrös Csilla beszélgetett Margittai Gáborral és Major Anitával a Kossuth Rádió műsorában.

Újabb erdélyi faluban némultak el a harangok

Erdélyi barátaimtól kapom a hírt, hogy november 7-én meghalt Szabó Irma. Rövid szenvedés után, kilencvenedik életévében. Ki volt Szabó Irma?