1989-es romániai forradalom

„Ne féljetek, magyarok!”

36 éve, 1990. március 20-án ért tetőpontjára a romániai rendszerváltás legsúlyosabb etnikai konfliktusa: az 1990-es fekete március.

Feltárult az erdélyi magyar múlt egy ismeretlen fejezete

Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány és beszámoló született. Ezt az űrt pótolja az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb írása, amely első kézből, egy a romániai forradalmi eseményeket átélt diák szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette. Ezek testesítették meg a mennyei Magyarországot, amelyet addig csak elbeszélésekből ismertek, és a televízióban láttak – már amikor volt otthon áram, és nem zavarták a vételt az erre „szekusítottak”. Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány született. Ezt az űrt pótolja az alábbi beszámoló, amely első kézből, a forradalmat átélt iskolás szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

Mentés másként – vagy sehogy

36 évvel ezelőtt, 1989. november 8-án Őszi István külügyminiszter-helyettes bekérette Traian Pop román nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtott át neki.