Major Anita
Elek apó, a „nagy mesemondó” születésnapja, szeptember 30-a 2005 óta hivatalosan is a magyar népmese napja, amelyet országszerte mesemondó rendezvényekkel, kiállításokkal, bábelőadásokkal ünneplünk könyvtárakban, iskolákban, művelődési házakban.
Jó mesét az tud írni, aki beszél a gyermekek nyelvén, ég és föld közötti utazó: nemcsak művész, hanem vérbeli pedagógus is. Mert a mesék akkor érnek célba, ha szórakoztatva, gyönyörködtetve tanítani tudnak, vagyis tanulságul szolgálnak – így építve a jövő nemzedékét.
A kisbaconi Benedek Elek igazi pedagógus is volt, akinek küldetése az ifjúság nevelése: a hazafias szellemű Az Én Ujságom és a Jó Pajtás gyermeklap, a Cimbora ifjúsági lap, a Kis Könyvtár, később a Benedek Elek Kis Könyvtára ifjúsági könyvsorozat szerkesztőjeként éppúgy, mint képviselőként, hisz országgyűlési beszédeiben is rendre az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjeként tisztelhetjük; még szemezgetni is lehetetlen munkái özönéből: Székely Tündérország, Apa mesél, Világszép mesék, Csodaszép mesék, Madármesék, Pásztormesék, Virágmesék, Tündérmesék, A tatárjárás mondái és egyéb mesék, Elek apó meséi, Mesék unokáimnak. Népszerűsége máig töretlen. Arra is volt gondja, hogy Zrínyi Miklós nyomán a Szigeti veszedelmet közvetítse a fiataloknak, vagy Magyar abc és olvasókönyvet írjon az elemi népiskolák első osztálya számára. Nem csupán saját gyűjtéseire és fantáziájára hagyatkozott, a világ mesekincsét is meg akarta ismertetni a magyar közönséggel: az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek műveinek átdolgozásai – Ezüst mesekönyv és Arany mesekönyv címmel – szintén évtizedekig ott sorakoztak minden könyvespolcon.
Intézetünk, a Magyar Összetartozás Intézete is büszkélkedhet pazarul illusztrált mesekönyvvel: jó szívvel ajánlom Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című kiadványunkat a magyar népmese napján; álljon itt kedvcsinálóként a fülszövege: „A sötétséggel mindig meg kell küzdeni – de vajon győzhet-e a jó, ha rozsdás a fegyvere, vagy ha nincs más ereje, mint az éneke? Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány meséje egyetlen történetté fonódik össze, ahogy erejük és sorsuk összekapcsolódik. Hagyományra, tisztességre, szeretetre tanítva – és arra, hogy toronyba zárva sem csak a megmentőt kell várni.”
Családunk pedig minden meséknek öregapja, Az égig érő fa bábos feldolgozásának megtekintésével hódolt Benedek Elek nagysága előtt: Fabók Mancsi vándorszínházának archaikus-zenés produkciója minden ízében lélekemelő volt, elvarázsolt gyermeket, felnőttet egyaránt. A tetejetlen életfa története nemcsak jó mulatságként szolgált, de szembesített a Weöres Sándortól kölcsönzött verssorokkal is: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
(Borítókép: Illusztráció intézetünk Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány című kiadványából)
