Magyarország

2026.
jún.
4.
11:25

Otthonról haza? – Külhoniként Magyarországon

Szekszárd | Szent István tér 7
A költözés egyes pszichológusok szerint a 3. legnagyobb általános stresszforrás a válás és a közeli hozzátartozó halála után. Az emberek rendszerint szorosan kötődnek lakóhelyükhöz, az ember és lakóhelye közötti kötelék mélyen gyökerező érzelmi, kognitív és viselkedési folyamat. Az otthon bizonyos idő után már nem csupán egy fizikai térként jelenik meg az életünkben, hanem identitásunk szerves részévé is válik. Éppen ezért lakóhelyünk szándékos vagy kényszerű megváltoztatása fokozott érzelmi megpróbáltatásokkal jár, hiszen az ismertet az ismeretlen váltja, a biztosat a bizonytalan, a védettség érzését a kiszolgáltatottságé.

Magyar hősök emlékezete

109 évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még véget sem ért az első világháború, Magyarországon már jogszabályt hoztak arról, hogy a háborúban elesett hősi halottak emlékét méltó módon kifejezésre kell juttatni és meg kell örökíteni az utókor számára. Az 1917. évi VIII. törvény célja az volt, hogy minden település állítson emléket saját hősi elhunytjainak, és az utókor számára is megőrizze azok emlékét, akik életüket adták a nemzetért.

Szabadságharcaink főpróbája: a Wesselényi-összeesküvés

355 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án végezték ki a Wesselényi Ferenc féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.

A magyar történelem egyik legellentmondásosabb napja

85 évvel ezelőtt, 1941. április 11-én a magyar honvédség megtámadta Jugoszláviát, és bevonult a Délvidék területére.

Új zászló Pozsonyban

87 évvel ezelőtt, 1939. március 14-én alakult meg a szlovákok első állama.

A felvidéki magyarság máig sajgó sebei

80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.

Magyaroknak gyász, románoknak ünnep

1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.