107 éve, 1918. november 14-én, alig néhány nappal az első világháború befejezése után Csehszlovákia kimondta elszakadását az Osztrák–Magyar Monarchiától. Államalkotónak a csehszlovák nemzetet tekintette, amely csehekből és szlovákokból állt. Magyarországgal való közös határa ekkor még koránt sem volt pontosan meghatározva.

A csehszlovák hadsereg már 1918 novemberében megkezdte a Felvidék megszállását. A magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadserege ezt követően hadjáratot indított északra, hogy kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióval. 1919 június 16-án kikiáltották Antonín Janoušek vezetésével a Szlovák Tanácsköztársaságot is. Ennek megítélése igen ellentmondásos volt, ugyanis a magyarok úgy értelmezték, hogy a vérük mindhiába folyt, ingyen odaadták a Felvidéket a cseheknek, míg a csehek a Szlovák Tanácsköztársaságot magyarok vezette államnak nézték, miután több magyar népbiztosa is volt. 1919. július 7-én a tanácsállam vezetői átadták a területet a csehszlovák kormánynak. Csehszlovákia határait 1921. július 26-án ismerték el nemzetközileg, amikor az érintett felek kicserélték a trianoni békediktátum ratifikált okmányait. Az első csehszlovák állam 1939. március 14-én szűnt meg, amikor Szlovákia kivált.

(Borítófotó: Pozsony, 1920. Fotó: Fortepan / Urbán gyűjtemény)