Balázs D. Attila
Trianon velünk élő hatása, hogy a román többségű nagyváradi önkormányzat egyik napról a másikra kilakoltatási pert indított a váradhegyfoki premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus ellen önkényes telekkönyvi átírás alapján. Szerintük az egyházi méltóság illegálisan tartózkodik az értékes, városközponti apátsági épületben, amely gyakorlatilag egy máig vissza nem szolgáltatott, óriási iskolaépület folytatása, a hozzáépült templom része. A cél persze ismét a magyar kultúra egyik fontos partiumi, illetve erdélyi bástyájának megtámadása, majd megszerzése.
A nagyváradi konfliktus miatt az apáton kívül eddig csak Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László református püspök, az Európai Parlament volt alelnöke lépett fel a sajtó néhány munkatársa mellett. A román forradalom kirobbantója az idei Tusványoson egyenesen Orbán Viktor kormányfő mellől üzent a televíziókon keresztül az eddig hallgatásba burkolózó RMDSZ-nek, hogy ideje van a cselekvésnek! A premontrei rend ingatlanvagyonának eredetéről és jelentőségéről számos régi képeslap is tanúskodik, ezek közül többet is bemutat e tanulmány.
„Van egy írott szövegem, hogy nehogy túllépjem az időhatárt, de ennek előtte én is örömemet fejezem ki, hogy a miniszterelnök úr találkozott Bolojan miniszterelnök úrral, és immár hagyománya teremtődött a tábort megelőző miniszterelnöki vacsoráknak. Ugyanakkor szintén az írott szöveg elmondása előtt szóvá akarom tenni a nagyváradi premontrei rend ügyét, ugyanis
Kérem a kormányon lévő RMDSZ-t, hogy hathatósan járjon közben ennek az ügynek a békés rendezése érdekében.”
Órási segítséget és nyilvánosságot biztosított Tőkés László fenti szavaival a különös aktualitású, intézményes magyarellenességről tanúskodó nagyváradi premontrei ügynek. Tusványosi beszédét ország-világ hallhatta július 26-án élő televíziós közvetítésben.
2025: visszaköszön a Ceaușescu-korszak
Tőkés, a romániai forradalom élő szikrája is hasonló vegzálásoknak volt kitéve 1989-ben Románia részéről. Nicolae Ceaușescu diktátor vetemedett ilyen lépésekre, most viszont Florin Birta – az említett új román kormányfő, Ilie Bolojan, Várad volt polgármesterének bábja – szignójával érkezett a romániai választások után egy nappal, május 19-én a lelketlen és minden jogszerűséget nélkülöző kilakoltatási végzés.
Néhány napja keresetet is benyújtottak a pápai jogú premontrei rend helyi apátja ellen, mert az ellenállt a kommunista Romániát idéző módszereknek. Augusztus 22-én kezdődne a per, ahol illegális lakóként akarják vád alá helyezni az apátot saját kolostorában, amely történelmileg és jogilag is a rend tulajdona.
Az önkormányzat által küldött kilakoltatási felszólítás – amely mindössze öt napot adott a kiköltözésre! – azt állítja, hogy az érintett magyar szerzetesrendnek nincs tulajdonjoga az ingatlanra, miközben minden egyházi és állami dokumentum bizonyítja, hogy Fejes Rudolf Anzelm 1997 óta érvényes jogcímmel lakik ott. Az épület soha nem tartozott más jogi személyhez, mint a premontrei prépostsághoz, amelynek ő a törvényes elöljárója.
Már 16 ezer támogató aláírás összegyűlt
A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság Facebook-oldalán az apát minden új és régebbi keltezésű dokumentumot közzétett már a májusi felszólítás óta – bizonyítandó a román többségű városvezetés lépésének igaztalanságát, de ahogy az lenni szokott Nagyváradon, semmilyen pozitív válasz nem érkezett erre. Hiába gyűlt össze már közel 16 ezer támogató aláírás a CitizenGO oldalon is a rend igaz ügye mellett.
Néhány napja a madridi központú petíciós portál magyarországi kampányigazgatója, Teleki Béla le is vitte személyesen a kinyomtatott 16 ezer aláírást a nagyváradi polgármesteri hivatalnak – tiltakozva az eljárás ellen. Videóriport is készült az eseményről, amelyben a főtisztelendő apát is megszólalt. Megköszönve a tömérdek aláírást elmondta: „Ez az első igazi kézen fogható jele annak, hogy ez a probléma nemzetközivé vált.” A felvétel végén Teleki Béla pedig megjegyezte: „Várjuk a további támogatókat. Ez egy nemes ügy, ez egy igaz ügy. Álljunk össze, és védjük meg a magyar keresztény örökséget itt Nagyváradon!” Nyugodtan hozzátehetjük: a magyar összetartozás jegyében is.
Titkosszolgálati módszerek?
Fontos megemlíteni, hogy a CitizenGO terjedelmes magyar bázisának ki lett küldve központilag egy levél is a minap, amelyben a kampányigazgató utalást tesz az ügy vélhető korrupciós gyökereire:
A levélből most még több emberhez eljuthattak azok az információk, amelyek hűen bizonyítják, hogy a román vezetés ma is alkalmazza a hírhedt Securitate, vagyis a diktatúra titkosrendőrségének módszereit, mert már többször betörtek a kolostorba, az apát fenyegető üzeneteket is kapott – és nem csak szóban –, továbbá kiszúrták az autója kerekeit is. „A városvezetés minden ürüggyel megbünteti, zaklatja, akadályozza – a közműszolgáltatóktól az építéshatóságig mindenki. Az egész nyarat úgy töltötte eddig, hogy bármelyik nap megérkezhet a rendőrség a kilakoltatási parancsot végrehajtani.” 2025-ben itt tart „bezzegrománia”. Kezd elmúlni a 36 évvel ezelőtti forradalom hatása.
A rendi elöljáró kilakoltatásának megakadályozásáért július 28-án imára gyűltek össze a fehér kanonokok templomában. Az istenháza meg is telt. Ahogy az MTI tudósításában olvasható volt, az online is közvetített eseményen arról tájékoztatta Fejes Rudolf Anzelm az egybegyűlteket – köztük Böcskei és Tőkés püspök urat is –, hogy a kilakoltatási dokumentum „úgy formájában, címzésében és minden szavában jogtalanságot hoz, mivel a város közvagyonának nyilvánítja még a sekrestyét is”.
A 900 éves váradi premontrei múlt
Mint láthatjuk, a tét most nemcsak egyházi és kulturális, de összmagyar is. A Nagyváradon 1131-ben, tehát a történelmi Magyarországon legelőször e helyütt megtelepedett szerzetesrend évek óta próbálja visszaszerezni az egykor fondorlatos módon elorzott, igen értékes ingatlanvagyonát, ám ennek koronáját, az egykori premontrei főgimnázium és az ugyanitt működött magyar királyi jogakadémia épületegyüttesét máig nem sikerült visszaszereznie. E helyen van most a kétnyelvű, de román vezetésű Mihai Eminescu Főgimnázium, amelyet a helyi románság vélhetően nem szeretne kiengedni a keze közül.
Az impozáns iskolaépületeket most pedig szeretnék felújítani uniós pénzből, és ennek örve alatt szemet vetettek a rend létét biztosító kolostorépületre is, amely nemcsak az iskolához, de a kéttornyú premontrei templomhoz is szervesen kapcsolódik. Tegyük hozzá: ezen épületek mind a városközpontban vannak, nem ám valahol a külvárosban!
A premontrei apát az önkormányzat gátlástalanságát már a koronavírus-járvány idején megtapasztalhatta. A kijárási tilalom idején az említett városközponti ingatlanvagyonhoz tartozó, vissza nem szolgáltatott, de per alatt lévő rendi gazdasági épületeket pár nap alatt ledózerolták. Még a régebben teniszpályává avanzsált területet is beszántották. Mint fényképünkön látható, a polgármesteri hivatal ide is jellemzően ormótlan, tájidegen garázsépületet varázsolt. Ezt is nyilvánvalóan illegálisan.
Tapintható magyar múlt
A Nagyváradon csaknem egy évezredes múltra visszatekintő premontreiek a város életében mindig is a kultúra és a tudomány pártfogói voltak, akikkel a trianoni békediktátum különösen kegyetlenül bánt el. Jogakadémiájuk és elitgimnáziumuk falai között tanított többek között a magyar rádiótechnika úttörője, Károly Iréneusz József is, aki Marconi előtt már ismerte a drót nélküli távírás elvét, és aki 1896-ban, néhány hónappal a röntgensugarak felfedezése után ugyanitt felállította Magyarország első orvosi és tudományos vizsgálatokra alkalmas röntgenlaboratóriumát is.
A magyar irodalom két jelentős költője, Juhász Gyula és Mécs László is itt tanított. Az épületegyüttesnek tehát nemcsak szoros tudomány-, orvos- és technikatörténeti, de magyar irodalomtörténeti kapcsolódása is van. Ez a helyi román vezetést körülbelül annyira hatja meg, mint Trianonban Románia főtárgyalóit.
A régi magyar képeslapkincs számos olyan példányt jegyez a nagyváradi premontrei főgimnáziumról, amely szintén bizonyítja a rend létjogosultságát. Az egyik legrégebbi, még úgynevezett hátlapi hosszúcímzéssel ellátott lapot 1898-ban adták fel Nagyváradról Szegedre, és mindössze egy nap alatt célba is ért. A felvételen a pálos alapítású, de a premontreiek által később átvett kéttornyú római katolikus templom, valamint a főgimnázium épületegyüttese látható.
Gyűjteményem nemrég olyan ritka példánnyal is bővült, amely eddig sem aukción, sem közgyűjteményben nem bukkant fel, pedig jómagam már idestova másfél évtized alatt több száz típusú nagyváradi képeslappal találkoztam. A képkeretet imitáló, 1911-ben postázott lap a legritkább felvételnek számít a jászóvári premontrei kanonokrend nagyváradi főgimnáziumáról, és ezen a háttérben, a gimnáziumi szárny mellett a jogakadémia traktusa is látszik. Maga Budapest is megirigyelhetne ilyen léptékű oktatási intézményt.
1915-ös keltezésű az a szépen színezett lap, amelyen a magyar királyi főpostaépület mellett maga a templom uralja a teret az Úri utcában. De különösen ritka az a korai mozaiklap is, amelyet a Trianon előtti időszak jeles könyv- és képeslapkiadója, Vidor Manó adott ki, s amelynek jobb alsó sarkában szintúgy feltűnik a premontrei ingatlanvagyon ékköve. A különleges, sok kis képből összetevődő (ezeket felnagyítva külön-külön kiadták képeslapként) levelezőlapot 1915-ben adták fel a Bihar vármegyei Belényesre.
Gyűjteményem egyéb papírrégiségeket is őriz a rend váradi jelenlétéhez, történetéhez szorosan kapcsolódóan. Az egyik egy sárga turulos, szent koronás bélyeggel feladott, nagy méretre kihajtható hivatalos meghívó, amelyet „a premontei kanonokrend nagyváradi főgymnásiumának ifjusága” küldött szét 1903-ban a városhoz közeli Félixfürdőn megtartandó táncmulatságuk apropóján.
De az egykor Ady Endrét is a hallgatói között tudó jogakadémia ifjúsága is aktív volt a szervezésben. Ezt bizonyítja az az élénkpiros lapra nyomtatott, szecessziós motívumokkal tűzdelt, immár püspökfürdői juniálist hirdető meghívó, amelyet még korábban, 1901-ben adtak fel.
Akkor a vakációra készülő diáksereg legrosszabb álma sem mutathatta meg, hogy milyen kegyetlen évtizedek elé néz majd a szeretett alma mater. Persze a meghívók helyszínválasztásai is sokatmondóak, hiszen a rend a Váradhoz közeli fürdőhelyeken is tetemes épületvagyonnal bírt.
Cinkos, aki néma
De a kisajátításokkal, bontásokkal, történelemhamisításokkal és egyéb boszorkányságokkal dolgozó városvezetés, amely mindezen magyarellenes fondorlatok miatt jelenleg Erdély legarcátlanabbjának számít, aligha lesz meghatva e régi, dokumentumértékű felvételek és papírrégiségek láttán. Itt és most a legmagasabb szinten kell kipörgetni a magyar összetartozást, amihez a bukaresti kormányban jelen lévő magyar érdekképviseletnek is csatlakoznia kell.
(Bortókép: Nagyvárad belvárosa. Fotó: Shutterstock)
