Balázs D. Attila

Roncsfilm forog a kiszipolyozott Félixfürdőn

A több száz éves múltra visszatekintő Félixfürdőn szilveszterkor kihűlt a termálvíz, ami különösen meglepő annak fényében, hogy a 49 fokos gyógyvíz Európa leggazdagabb hőforrásából tör fel. A mai határtól alig néhány kilométerre fekvő partiumi fürdőhelyen ezzel párhuzamosan felütötte fejét az illegális fakitermelés is. Egyik kór hozta a másikat. Mindezek hűen mutatják az Erdélyt több mint száz éve birtokló Románia kórképét: az állam kész a legvégsőkig harcolni a fürdő jogos tulajdonosai, a premontrei rend ellen is.

Feltárult az erdélyi magyar múlt egy ismeretlen fejezete

Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány és beszámoló született. Ezt az űrt pótolja az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb írása, amely első kézből, egy a romániai forradalmi eseményeket átélt diák szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette. Ezek testesítették meg a mennyei Magyarországot, amelyet addig csak elbeszélésekből ismertek, és a televízióban láttak – már amikor volt otthon áram, és nem zavarták a vételt az erre „szekusítottak”. Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány született. Ezt az űrt pótolja az alábbi beszámoló, amely első kézből, a forradalmat átélt iskolás szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Pannóniák, Hungáriák, Koronák: a magyar elegancia bástyái

A magyarországi szállodavilág régebben nem a tájidegen multinacionális hotelhálózatokról szólt, vagy a tovább élő szocreálról, hanem a magyar eleganciáról. A jellegzetes hazai életérzést sok híres szálláshely a nevében is hordozta. Ilyen volt többek között Szatmárnémeti csillaga, a Pannónia Szálló, amelynek példás, korhű külső felújítása nemrég fejeződött be.

1956 – Vihar előtti csönd vörös csillaggal, luxus Tátrával

A világ legszebb parlamentje és a világ egyik legtöbbet szenvedett fővárosa köszön vissza egy 1956 januárjában feladott képes levelezőlapon. A vihar előtti csendet tükrözi e felvétel, amely látszólagos egyszerűsége ellenére rengeteg mesélnivalót rejt.

A visszacsatolt Észak-Erdély időkapszulái

Idén nyolcvanöt esztendeje, hogy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély néhány évre visszatért Magyarországhoz. A területi visszacsatolás és a bevonulás időszaka 1940 őszén a magyar összetartozás jelentős pillanata volt, amivel az erdélyi képeslaptörténet is új korszakába lépett.

Fiume és a magyar tenger

„Ottjártunkkor ma is érezzük magunkénak Fiumét, hiszen ide sosem a horvát Rijekába érkezik lélekben a magyar utazó. Kiváltképp az, aki be tudja fogadni a régi képeslapokból áradó megkérdőjelezhetetlen magyar múltat” – megfogadtam egy évvel ezelőtt leírt soraimat, és a nyár végén személyesen is megcsodáltam a jelenkori Fiumét és Abbáziát. Jó néhány régi mesélő képeslap is útitársammá szegődött, helyszíneiket újrafotóztam.

Támadják a magyar keresztény örökséget Nagyváradon

Trianon velünk élő hatása, hogy a román többségű nagyváradi önkormányzat egyik napról a másikra kilakoltatási pert indított a váradhegyfoki premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus ellen önkényes telekkönyvi átírás alapján. Szerintük az egyházi méltóság illegálisan tartózkodik az értékes, városközponti apátsági épületben, amely gyakorlatilag egy máig vissza nem szolgáltatott, óriási iskolaépület folytatása, a hozzáépült templom része. A cél persze ismét a magyar kultúra egyik fontos partiumi, illetve erdélyi bástyájának megtámadása, majd megszerzése.

A parajdi sóbánya tragédiája felerősítheti az autonómiatörekvéseket

Bukarest erdélyi „szipolykultúrája” állhat a parajdi sóbánya elárasztása mögött. Az a fajta kizsigerelés, amely elindította annak idején a mára kissé elcsendesedett autonómiamozgalmakat. Nem lenne meglepő, ha ezek az igények most ismét felerősödnének területi alapon is, és célt is érnének, hiszen családok százainak a megélhetése és biztonsága került veszélybe a központosított profitéhség miatt a székelyföldi Sóvidéken.

Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága

A román szélsőségesség nem ismer határokat. Mindez közhelynek tűnik, ám történelmi vetületben bátran kijelenthető, hiszen az „első körös”, XVIII. századi magyarellenes etnikai tisztogatások óta már többször szembekerült egymással a két nemzetiség, döntő részt mi húztuk a rövidebbet. A dákoromán eredetmesén nyugvó sovinizmus viszont nemcsak a dokumentált pogromokban mutatkozott meg, hanem számos más, újabb kori jelenségben is. Mindez különösen érdekes a nemrég lezajlott romániai elnökválasztás tükrében.

Hatvan éve rombolták porig a magyar összetartozás teátrumát

Hatvan éve, 1965. április 23-án robbantották fel a budapesti Nemzeti Színház utolsó falszakaszát. Ezzel a megbocsájthatatlan tettel a kommunista rendszer 1956 után ismét látványosan rátámadt a magyar összetartozás eszményére, mert a Nemzeti maga volt hazafiság és a polgári értékek még álló szimbóluma.

Selmecbánya a magasban

Mai mércével mérve nehéz felfogni, milyen gazdagságot és stabilitást biztosított a Magyar Királyságnak egykoron Selmecbánya és a többi felvidéki bányaváros. Pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy az itteni ezüst- és aranylelőhelyek évszázadokon át az ország legfontosabbjának számítottak. Másfelől Selmec, a Felvidék ékköve fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetében is, ami talán még annyira sincs beépülve a köztudatba.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Nemzettudatunk tükörcserepei

Tizenöt éve kutatom a Kárpát-medencei képeslapok történetét, identitásmegőrző tulajdonságait. Munkáimban arra sarkallom az embereket, hogy óvják, őrizzék meg ezeket a kordokumentumokat. Mert e kicsiny és sebezhető, ám súlyos korszakokat átélt papírdarabok nemcsak emlékeztetnek a történelmi, egységes Magyarországra, de hordozzák is erkölcsi kötelességünket. Azt, hogy Kárpát-medencében gondolkozzunk, ne határsávokban.

„Drakulavár” magyar gyökerei

A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?

Történelmi időket élünk, 2024 végéig Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. De mit mutatnak fel a boldog békeidők régi képeslapjai nekünk, uniós polgároknak abból a korból, amikor még távol volt az államszövetség, mely mára mély árkokkal szabdalt?

Az aradi remény lapjai

Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es polgári forradalmunk és szabadságharcunk leverése után kivégzett aradi tizenháromról. A 175 évvel ezelőtt történt események misztériumát a nehéz évtizedeket túlélő antik aradi magyar képes levelezőlapok mindmáig hűen őrzik.

Magyar világok Kárpátalján

A Kárpát-medencét átfogó régi képeslapgyűjteményem számos kárpátaljai példányt őriz, olyanokat, amelyek semmiben sem különböznek erdélyi, délvidéki vagy épp alföldi társaiktól. Nemcsak e lapok formavilága, kivitelezése, de a városok és a falvak sziluettje is közös gyökérzetről tanúskodik, amelyet Kárpátalja esetében is többször is szerettek volna elvágni különböző eszközökkel.

Fiume, a legnyugatibb magyar város

Tavaly rekordszámú, több mint hétszázezer magyar turista látogatott el Horvátországba, idén ez a szám is jelentősen növekedhet. Igaz, Fiume, a mai Rijeka mostanában már nem tartozik a kiemelt célpontjaink közé, a magyar tengerhajózás bölcsőjéről pazar képeslapok sokasága született az első világháborúig, amikor a Balaton sem számított a magyar Riviérának. Fiume-Rijeka ma is megér egy látogatást.

A világháló Trianonja

Száznégy esztendeje, 1920. június 4-én Trianonban megpróbálták eltörni a magyar nemzet gerincét. Ez sem a nagyhatalmaknak, sem az utódállamoknak nem sikerült, de a nyomás azóta is érezhető. Ennek egyik legújabb vetülete az interneten mutatkozik meg, ahol a magyar múlt Kárpát-medencei tagadása mindennapos jelenséggé vált. Balázs D. Attila írása a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Torockói segélykiáltás

Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.

Rejtett történelemhamisítás Nagyváradon

Évtizedek óta kongatom a vészharangot Nagyvárad egyre áldatlanabb helyzete miatt. Az utóbbi évek látványos román térnyerése ráadásul komoly veszélyt jelent a város magyar kulturális múltjára, arculatára is. A történelemhamisítás legújabb formája az „utcai művészet”, más néven „street art” térfeléről támad – egyenesen a település szívében.

Lemberg, Báthory utca

Lapozgatom a 2010-ben, Budapesten kiadott Kárpátalja – Lemberg és Csernovic útikönyvet. A térségről ez ma az egyik „legfrissebb” bédekker, amelyben a fülszöveg még azt hirdeti, hogy: „Az elmúlt években kisebb gazdasági csoda történt Kárpátalján.” Ezt, a főként turizmusra épített előremenetelt törte meg a két éve kirobbant háború – annak minden puskaporos előzményével együtt. Két éve, március 13-án érte az első orosz légicsapás az ugyancsak nyugat-ukrajnai Lemberget.

Verespatak magyar öröksége

„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások ostobasága miatt” – nyilatkozta Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy sajtóértekezleten a napokban. Verespatak bányaprojektje ugyanis újra terítékre került: a kanadai Gabriel Resources vállalat busás kártérítésre tart igényt a kitermelés meghiúsulása miatt. Balázs D. Attila sorozatának első írása az egykor szebb napokat látott erdélyi kisvárosba kalauzolja el olvasóinkat.