Erdély

Nyolc mondatért nyolc év börtön

97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.

Feltárult az erdélyi magyar múlt egy ismeretlen fejezete

Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány és beszámoló született. Ezt az űrt pótolja az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb írása, amely első kézből, egy a romániai forradalmi eseményeket átélt diák szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője

Különös történetekkel bástyázhatja körül magát az ember, ha a kisemmizett, de javaihoz tűzön-vízen át ragaszkodó erdélyi főnemesség sorsát kutatja.

Egy báró, aki bankettek helyett a munkának szentelte életét

197 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő.

A sötétségből a fénybe (1989–1990)

Erdély magyarságának 1990 elején kinyílt a világ. Ekkorra már könnyen meg lehetett szerezni a szabad mozgást biztosító útlevelet, amellyel át lehetett végre utazni Magyarországra. Legtöbbeknek, kiváltképp Nagyvárad felől az első állomás általában Biharkeresztes és Berettyóújfalu volt. Két helyszín, amely a világ közepét jelentette. Ezek testesítették meg a mennyei Magyarországot, amelyet addig csak elbeszélésekből ismertek, és a televízióban láttak – már amikor volt otthon áram, és nem zavarták a vételt az erre „szekusítottak”. Az erdélyi magyarok forradalom utáni első magyarországi élményeiről kevés tanulmány született. Ezt az űrt pótolja az alábbi beszámoló, amely első kézből, a forradalmat átélt iskolás szemszögéből tárja elénk a katartikus napokat.

„Senki kényszerítéssel ne kényszerítse”

458 esztendővel ezelőtt, 1568. január 13-án született meg Erdélyben az az országgyűlési határozat, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.

Régi nagy magyar telek

Ma már lassan olyan a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. A Kárpát-medence fehérlő magashegységei viszont most is reményt sugároznak a régi képeslapokon keresztül, hogy egyszer csak nálunk is leeshet a friss hó. Amely talán nem olvad el olyan könnyen, mint a jégszobrok a Dobsinai barlangban.

Magyarok meg nem hallott hangja…

1918. december 22-én Kolozsváron több tízezer magyar és székely gyűlt össze, hogy békésen, de határozottan hallassa hangját a sorsfordító történelmi pillanatban.

Mit adtak nekünk a románok? – December 1-én ünneplik szomszédaink Erdély és a Regát nagy egyesülését

1918. december elsején mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély és a Kárpátokon túli román területek egyesülését. A döntés papíron előremutató volt az erdélyi kisebbségek jogait illetően, de a Mandinernek nyilatkozó történész szerint elég csak megnézni Gyulafehérvár mai etnikai viszonyait, hogy megtudjuk, mi valósult meg az ígéretekből.

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

A „nagy egyesülés” – az 1918. december 1-i gyulafehérvári román nemzetgyűlés és a centenáriumon készült magyar dokumentumfilm vetítése

Még történelmi témákban tájékozott emberek sem feltétlenül értik, hogy Romániában miért december 1. és nem június 4. számít a legfontosabb nemzeti ünnepnek. A magyarázat a gyulafehérvári román nemzetgyűlés: keleti szomszédaink történelemfelfogása szerint ugyanis ez alkalommal önrendelkezés útján egyesült Erdély Romániával, míg ezt csak szentesítette a másfél évvel később aláírt trianoni békediktátum.

A Csontbárótól Piszkos Fredig – A kortárs magyar animáció arcai

Székely legendák, véres harcmezők és rejtői pofonok: október 28-án, az animáció világnapján a Highlights of Hungary és a Magyar Összetartozás Intézete filmbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervez a magyar animációs film jeles képviselőinek részvételével.

A visszacsatolt Észak-Erdély időkapszulái

Idén nyolcvanöt esztendeje, hogy a második bécsi döntés révén Észak-Erdély néhány évre visszatért Magyarországhoz. A területi visszacsatolás és a bevonulás időszaka 1940 őszén a magyar összetartozás jelentős pillanata volt, amivel az erdélyi képeslaptörténet is új korszakába lépett.

Szemben az árral

Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték szét az érkezésükig még jószerivel érintetlenül élő és viruló paraszttársadalmat. Mint ahogy elévülhetetlen a szerepük Bözödújfalu sorsának tragikus végkifejletében is. A 2024-ben felavatott Összetartozás temploma azonban múlt és túlélő emlékezet erejét mutatja.

Ideje van árnyaltabb arisztokráciakép kialakításának

Az erdélyi nemesség 1949. március 2-án kezdődött kényszerlakhelyre telepítésének 75. évfordulójára emlékező tavalyi, Puskin moziban tartott filmszínházi premier után 2025. május 31-én, szombat délelőtt is pompás környezetben, a Grassalkovich-stílusú gernyeszegi Teleki-kastély gödöllői nagy testvérének zsúfolásig megtelt barokk színháztermében vetíthette le a Magyar Összetartozás Intézete Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét, amit pódiumbeszélgetés követett.

Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága

A régi képeslapokon is visszaköszön a román szélsőségesség – derült ki az MCC Magyar Összetartozás Intézete legújabb tanulmányából. A Látkép című sorozatban megjelent írásban Balázs D. Attila a legújabb felkavaró esetről is beszámol, amely mindössze egy nappal a romániai elnökválasztás után történt Nagyváradon.

A parajdi sóbánya tragédiája felerősítheti az autonómiatörekvéseket

Bukarest erdélyi „szipolykultúrája” állhat a parajdi sóbánya elárasztása mögött. Az a fajta kizsigerelés, amely elindította annak idején a mára kissé elcsendesedett autonómiamozgalmakat. Nem lenne meglepő, ha ezek az igények most ismét felerősödnének területi alapon is, és célt is érnének, hiszen családok százainak a megélhetése és biztonsága került veszélybe a központosított profitéhség miatt a székelyföldi Sóvidéken.

Kastélyról a kastélyban: az Aranyszőnyeg című film bemutatója Gödöllőn

Bemutatták Margittai Gábor és Major Anita Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása című dokumentumfilmjét a Gödöllői Királyi Kastély barokk színházában. Az Agenda tudósítása.

Szélsőségek harapófogójában Erdély magyarsága

A román szélsőségesség nem ismer határokat. Mindez közhelynek tűnik, ám történelmi vetületben bátran kijelenthető, hiszen az „első körös”, XVIII. századi magyarellenes etnikai tisztogatások óta már többször szembekerült egymással a két nemzetiség, döntő részt mi húztuk a rövidebbet. A dákoromán eredetmesén nyugvó sovinizmus viszont nemcsak a dokumentált pogromokban mutatkozott meg, hanem számos más, újabb kori jelenségben is. Mindez különösen érdekes a nemrég lezajlott romániai elnökválasztás tükrében.

A székely atyafi esete a fél disznóval – a magyar humor mint identitásunk alkotóeleme

Mennyire vagyunk humorosak mi, magyarok? Ha bennünket, magyarokat kérdeznek, a válasz: nagyon. Hiszen ki ne hallott volna a székely anekdotákról, a népi tréfákról, a pesti viccről vagy éppen a „sztendáposok” seregéről? De vajon más népek is ezt gondolják rólunk? Vajon a humorérzék tényleg a zsigereinkben van, valóban része nemzeti identitásunknak?

Aranyszőnyeg – A gernyeszegi Teleki-ház feltámadása – Filmvetítés pódiumbeszélgetéssel a Gödöllői Királyi Kastélyban

A gernyeszegi Teleki-kastély a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi restitúciós kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig Teleki-tulajdonban lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. Intézetünk filmbemutatója a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió?

Május 12-én pódiumbeszélgetést rendezett intézetünk a nemzeti kisebbségek védelméről.

Erdély és Románia „nagy egyesülése” – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás?

1918. december 1. mind a magyar, mind a román nemzet számára sorsdöntő pillanat: a magyarság azóta Erdély elvesztésére, a románság az ígéret földjének megnyerésére emlékezik minden évben ezen a napon.

Teleki Julianna grófnő: Még a legsötétebb években is büszkék voltunk arra, hogy kik vagyunk

Két fő bűne volt: hogy grófnő és hogy magyar. Erdélyben, a soviniszta kommunizmus korában egyikre sem volt bocsánat. Bár már gyerekként átélte az „osztályidegenek” pokoljárását, családja szétszóratását s a vagyon felprédálását, személye jól példázza, hogy az igaz arisztokratizmus nem elpusztítható.

Jókai Mór Magyarországa

Kétszáz esztendeje született a Kárpát-medencei magyar összetartozás egyik legjelentősebb képviselője, írófejedelmünk: Jókai Mór. Regényei mellett „szerelmes” tájleírásai döbbentik rá csak igazán a honi olvasót, hogy milyen nagyszerű és földrajzilag is hatalmas országban élt Torockótól a Hortobágyon és a Tátrán át a Balatonig. Jókai születésének jubileuma, valamint a régi Magyarországot keresztülszelő utazásai előtt tiszteleg most Látkép című sorozatunk olyan antik képeslapokkal, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor nagy írónk is élt még, sőt a rajtuk megörökített helyszíneken ő maga is megfordult.

Hová lett Kölcsey Ferenc szülőfalujának magyarsága?

A román–magyar határtól csak néhány kilométerre fekvő Sződemeteren született Kölcsey Ferenc, a magyar Himnusz megalkotója, a magyarságtudat egyik legjelentősebb vonatkoztatási pontjának megteremtője. Ma már mégis alig van itt magyar?

Tiltott kastélyok nyomában – Az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?

Felpofozott hős – Gudor Kund Botond a dél-erdélyi magyar szórványról, az újjászületés és a megmaradás csodájáról

Dél-Erdély évszázadok óta a magyarság fogyásának és elfogyásának szimbolikus tere. Előszeretettel mutatjuk fel ezt a régiót, amikor a nemzethalál képeivel akarunk példálózni. Megrogyott középkori templomok, házak alapjába épített sírkövek, népirtások láthatatlan tömegsírjai – és mindenekelőtt: egy-két lelket számláló magyar közösségek. Dr. Gudor Kund Botond néhány évvel a rendszerváltás után lett missziós református lelkipásztor ezen a vidéken, a szórványban, annak is a legmélyén, egy tudós pap szellemi főhadiszállásán: Magyarigenben. Mi is ott találkoztunk vele jó két évtizede, azóta is sokszor keresztezve egymás útját a szórványkutató és -mentő expedíciókon. Akkoriban, amikor első beszélgetésünk megtörtént, a szórvány szó még nem nyert polgárjogot a magyar köznyelvben és köztudatban. Mára ez a helyzet sokat változott – de vajon eleget?

„Drakulavár” magyar gyökerei

A régi Magyarország egyik gyöngyszeme, Törcsvár 104 éve, 1920. december 1-jén hullott Mária román királyné, országunk egyik megcsonkítója ölébe. A mesebeli várkastély, amelyet hajdan Nagy Lajos királyunk épp a havasalföldi vajdák betörései ellen emeltetett, mára a romániai turizmus egyik legfőbb attrakciójává vált, amely csak a tavalyi évben tízmillió eurós forgalmat termelt. Nem egészen függetlenül némi történelemhamisítástól, amelyet Drakula sötét mítosza jár át.

Az este a Mandinerrel – Margittai Gábor Nagybánya magyar szórványáról

Noha a nagybányai szórvány helyzete reménykeltő – köszönhetően főként az ott működő Teleki Magyar Háznak –, a szakértők szerint nem ez a jellemző Erdély-szerte. Sőt! A Székelyföld tulajdonképpen hamisnak nevezhető biztonságérzete aggasztó. Az este a Mandinerrel – a mai házigazda Völgyi Tóth Zsuzsa, vendége Margittai Gábor.

Fenntartható erdélyiség – Soós Zoltán polgármester Marosvásárhely sebeiről és a székely autonómia esélyeiről

December 1. a románság nagy „államalapító” ünnepe, idén azonban a romániai parlamenti választások nagy napja is. Az erdélyi, partiumi és moldvai magyarság számára kétséges, hogy az új kormány miként fogja átalakítani az ország közigazgatási beosztását. Hiszen mára világossá vált, hogy a szocializmus megyerendszere, amely nem vette figyelembe a térségnek sem a történelmi, sem a kulturális, sem a gazdasági realitásait, nem működőképes. Azonban a reform a magyar többségű régiókat tovább forgácsolhatja, és román többségű megyékhez csatolhatja őket.

Feol Podcast - Vendégünk Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója

Podcaststúdiónk és Bokányi Zsolt vendége Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író, dokumentumfilm-rendező, szerkesztő volt, aki izgalmas előadással készült a Mathias Corvinus Collegium székesfehérvári képzési központjának aktuális eseményén.

Kult-óra: Margittai Gáborral beszélgetett Rónai Egon

Erdélyről, turizmus és identitás kérdéseiről, a műemlékek fenntarthatóságáról, a főnemesi kultúra újjáéleszthetőségéről.

Miként jutottunk el az „erdélyi véreink”-től a „románozásig”?

A kommunizmus időszakában vált sajnálatos „divattá”, hogy a Magyarországra érkező külhoni magyarokat lerománozták, leszlovákozták, leszerbezték, leosztrákozták. A téma vonzerejét és a nemzetrészek közötti kapcsolatok kibeszéletlenségét jól mutatta, hogy Lakatos Mihályt, intézetünk szenior kutatóját és Nagy Koppány Zsolt írót telt ház várta az MCC debreceni képviseletén, az Aranybikában október 14-én.

Határok és hatások: történelem, irodalom, identitás

„A Trianon utáni határhúzásokkal magyar családok milliói kerültek más országok területére, ami nemcsak politikai, hanem társadalmi és kulturális kihívások elé is állította ezeket a közösségeket" — mutatott rá az MCC debreceni képzési központjában tartott előadásán Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója és Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író.

Aktuális – Tiltott kastélyok nyomában

A mai vendég dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója, író és dokumentumfilm-rendező. Az MCC békéscsabai képviseletén tartott előadást Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője címmel.

Kiakadtak a románok az új Hunyadi-sorozat miatt

Nehezményezik többek között, hogy a Hunyadi János gyermekkorát is bemutató filmben, amelyben a szereplők anyanyelvükön beszélnek, az alkotók mellőzni fogják a román nyelvet, holott a főhős szerintük román volt.

Tiltott kastélyok nyomában – az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője (filmvetítéssel)

Mi vár egy erdélyi főnemesi családra, amelynek tagjai visszaszerezték ugyan a történelmi „ingatlant”, ám a hozzá tartozó birtokokat a legkeservesebb jogi hercehurcával sem sikerül?