355 évvel ezelőtt, 1671. április 30-án végezték ki a Wesselényi Ferenc féle főúri összeesküvés három vezetőjét, Zrínyi Péter horvát bánt, Nádasdy Ferenc országbírót és Frangepán Ferencet.
125 éve, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban az első, egyértelműen magyar alkotók által készített magyar filmet, A tánczot.
76 évvel ezelőtt, 1950. április 27-én tartották meg Marosvásárhelyen a gyulafehérvári püspökség papjainak értekezletét, amelyet a román titkosrendőrség szervezett a „békepapi mozgalom” elindítására.
105 évvel ezelőtt, 1921. április 23-án írta alá Románia és Csehszlovákia azt az egyezményt, amellyel létrejött a trianoni határok fenntartására és a Magyar Királyság megerősödése ellen létrehozott kisantant szövetség.
121 éve, 1905. március 29-én született az egyik legnépszerűbb magyar író, akinek az olvasottsága a Jókaiéval vetekszik. Abban is hasonlít Jókaihoz, hogy ő is nevet változtatott, csak ő radikálisabban.
97 esztendővel ezelőtt, 1929. március 7-én született Székely János író, költő, drámaíró és szerkesztő, az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotója.
80 évvel ezelőtt, 1946. február 27-én írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt, amely a magyarság számára a 20. századi közép-európai történelem egyik legfájdalmasabb fejezete.
Az első világháborút követően a csehek a békeszerződés aláírásáig minél nagyobb területet szerettek volna elszakítani Magyarországtól. 1919-ben olyannyira benyomultak hazánk területére, hogy január 15-én már az Ipoly folyón átkelve elfoglalták Balassagyarmatot és annak környékét is.
458 esztendővel ezelőtt, 1568. január 13-án született meg Erdélyben az az országgyűlési határozat, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot.
1025 esztendővel ezelőtt, 1000. december 25-én koronázták meg I. István magyar fejedelmet és Bajorföldről származó nejét, Gizellát. E koronázási aktussal új keresztény királyság jelent meg Európa térképén.
1918. december 22-én Kolozsváron több tízezer magyar és székely gyűlt össze, hogy békésen, de határozottan hallassa hangját a sorsfordító történelmi pillanatban.
1921. december 14-e tette Sopront a hűség városává 104 éve, ugyanis ezen a napon kezdődött meg az a három napig tartó népszavazás, amelynek keretében Sopron és környékének lakói dönthettek saját sorsukról, hovatartozásukról.
160 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én ünnepi közgyűléssel („ünnepélyes közüléssel”, ahogy akkor mondták) avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát.
1918. december 1-e mind a magyar, mind a román történelem sorsfordító napja – csak ellentétes előjellel. Ezen a napon zajlott ugyanis a gyulafehérvári román nagygyűlés, ami kimondta Erdély, a Bánság és a Partium Romániához csatolásának szándékát.
220 esztendővel ezelőtt, 1805. november 28-án sikerült elérnie az Országgyűlésnek, hogy a bécsi udvar engedélyezze a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.
Cookie-k a weboldalunkon.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében Cookie-at használunk.